NATO-főtitkár: bizalomerősítő párbeszéd kezdődött Oroszországgal

Elmondta, a NATO arról tájékoztatta Oroszországot, hogy nem ismeri el a kelet-ukrajnai területek feletti orosz igényt és elítéli a Krím jogellenes és törvénytelen bekebelezését. A NATO-szövetségesek egyértelművé tették, hogy támogatják Ukrajna szuverenitását és kiállnak területi integritása mellett. A tanácskozás során a NATO-szövetségesek hangsúlyozták a minszki megállapodás teljes körű végrehajtásának szükségességét.

„A minszki megállapodás minden aláírójának tartania kell magát a kötelezettségvállalásaihoz. Oroszországnak jelentős felelőssége van e tekintetben" – mondta a főtitkár. Hangsúlyozta, hogy Oroszország ukrajnai fellépése aláásta euro-atlanti biztonságot, valamint a NATO-Oroszország kapcsolatokat.
A konfliktust békés, diplomáciai úton minél hamarabb rendezni kell a katonai szövetség és Oroszország közötti bizalmi viszony rendezése érekében – tette hozzá.

Egy, neve elhallgatását kérő NATO-forrás az MTI-nek elmondta, hogy Oroszország véleménye szerint Ukrajna miatt nem lehet teljesíteni a minszki megállapodásban foglaltakat. Tagadta, hogy lenne katonai érintettsége a kelet-ukrajnai válságban, ugyanakkor kész arra, hogy folytassa a tárgyalásokat.
Az események okait vizsgálva nagy a nézetkülönbség a NATO és Oroszország között, ugyanakkor a jövőt tekintve nézetazonosság van abban, hogy a minszki megállapodást végre kell hajtani annak érdekében, hogy tovább lehessen lépni a rendezés felé – tette hozzá.

A tanácskozás során az átláthatóság és a kockázatok csökkentése érdekében a NATO tájékoztatta Oroszországot a múlt héten rendezett varsói NATO-csúcstalálkozó döntéseiről és arról, hogy ez mit jelent a NATO katonai elhelyezkedése szempontjából.
A nagyköveti szintű tanácskozáson a NATO hangsúlyozta, hogy intézkedéseinek célja az incidensek és a meglévő feszültség elmélyülésének elkerülése.

A NATO Baltikumba és Lengyelországba rotációs alapon telepítendő, 4 zászlóalj méretű, mintegy 4000 főt felsorakoztató erőit és az újonnan létrehozandó parancsnokságokat Oroszország negatívan értékelte. A tanácskozás orosz résztvevői kijelentették, hogy Moszkva válaszlépésekre kényszerül, noha annak részleteiről nem számoltak be – mondta a tanácskozás részleteit ismerő forrás. Hozzátette, Moszkva már korábban jelentős erőket csoportosított nyugati határainak közelébe, most pedig három hadosztályt, azaz legalább 30 ezer katonából álló egység telepítését tervezi a térségben.

A diplomata elmondta, hogy jelentős nézetkülönbségek vannak a konkrét kérdések kapcsán NATO és Oroszország között, de mind a két fél nyitott a párbeszédre.
Noha egyeztetésekre van szükség, jók a kilátások arra, hogy újrainduljon a tanácskozás és építő párbeszéd folyjon a felek között a feszültség csökkentése érdekében – tette hozzá.

Közel kétéves szünet után második alkalommal ült össze Brüsszelben a NATO-Oroszország Tanács nagyköveti szinten. Ennél magasabb tárgyalási szint az ukrajnai válság kitörése óta nem volt, noha a felek eredetileg abban állapodtak meg, hogy a külügy- és a védelmi miniszterek évente kétszer összeülnek, s elvben az állam- és kormányfők találkozója sem kizárt.

Diplomaták szintjén utoljára 2016 áprilisában beszélt egymással az észak-atlanti szövetség és Oroszország, előtte a dialógust – 2014 júniusa óta – az ukrajnai konfliktus miatt berekesztették.
A Tanácsot 2002-ben alapították azzal a céllal, hogy Oroszországot bevonják a transzatlanti katonai szövetség munkájába és bizalmat teremtsenek a két fél között. Huszonnyolc tagja van, plusz Oroszország.

Fotó: nato.int