Nehezen áthidalható orosz-japán ellentétek

Most harmadszor tárgyaltak egymással a csúcstalálkozó előkészítéséről, amelyen több, kétoldalú gazdasági és kulturális megállapodás aláírása várható, és szó lesz a két ország közötti vízumrendszer enyhítéséről.

Lavrov szerint sok témakört érintettek, és meglehetősen aprólékosan beszéltek az orosz–japán békeegyezmény lehetőségéről is. Emlékeztetett arra: Vlagyimir Putyin számtalanszor hangsúlyozta, hogy Moszkva érdekelt e régmúltra visszanyúló probléma rendezésében.

„Világos, hogy a felek elvi álláspontját nem könnyű közelíteni, ez bonyolult probléma" – mondta Lavrov, és hozzátette hogy a december 14–15-i csúcstalálkozóig folytatódik az erre irányuló munka.

„A nehézségek ellenére kifejeztük készségünket, hogy megpróbálunk előremozdulni a gyakorlati kérdések megoldásában, ami elősegíthetné az együttműködést a két ország szomszédos régiói között" – mondta Lavrov.

A két ország között a második világháború vége óta vita tárgyát képezi a Kuril-szigetek Szovjetunió által 1945 szeptemberében annektált négy legdélebbi tagjának (Kunasiri, Itoropu, Sikotan, Habomai) hovatartozása. Emiatt Tokió és Moszkva a mai napig nem kötött békeszerződést. Októberben volt ugyanakkor a 60. évfordulója annak, hogy a Szovjetunió és Japán 1956-ban közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről, és Moszkva ígéretet tett két sziget visszaadására. A közelmúltban azonban Oroszország Kh-35 (Bal) és Basztyion típusú hadihajó-elhárító rakétákat telepített a négy szigetre, ami ellen Tokió tiltakozott.

Lavrov közölte a japán külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón, hogy a területi vita rendezésének első számú feltétele a békeegyezmény aláírása. Hozzátette, hogy Moszkva és Tokió véleménye sokban egyezik, de nem szabad nagy elvárásokat táplálni, „egyhangú, aprólékos és folyamatos" munka kell ehhez.