Nem tárgyal területcseréről és határmódosításról Szerbia és Koszovó

Korábban mindkét államfő beszélt már arról, hogy Szerbia és Koszovó viszonyát területcserével vagy határmódosítással lehetne megoldani, ám hétfői berlini találkozójuk előtt Aleksandar Vucic és Hashim Thaci is módosította álláspontját.

A két politikus hétfőn a német fővárosban Angela Merkel német kancellár, valamint Emmanuel Macron francia elnök meghívására vesz részt a Nyugat-Balkán konferencián, hogy a Belgrád és Pristina közötti viszony rendezéséről tárgyaljon. Elutazása előtt Hashim Thaci úgy fogalmazott: soha nem kufárkodna Koszovó területével, de a határmódosítást megfontolná, míg Aleksandar Vucic kijelentette, korábban úgy képzelte, lehetséges módosítani a határokat, és Szerbia ennél többre nem is lenne hajlandó, de most már látja, hogy ez sem lehetséges, hiszen mindenki csak azt akarja elérni, hogy Szerbia elismerje Koszovó függetlenségét.

A területcsere lehetőségéről először Ivica Dacic szerb külügyminiszter beszélt, de ezt a koszovói kormány azonnal elutasította, és a nemzetközi közösség is óvatosságra intett, mert véleményük szerint egy ilyen megoldás újra felszíthatná az ellentéteket a Nyugat-Balkánon. Az elképzelés szerint a szerbek lakta észak-koszovói területek Szerbiához kerültek volna, míg az albánok lakta dél-szerbiai településeket Koszovóhoz csatolták volna. Bár Aleksandar Vucic korábban felvetette a határmódosítás lehetőségét, soha nem fejtette ki részletesen, hogy mit ért alatta és az esetleg miben különbözne a területcserétől.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Pristina és Belgrád között uniós közvetítéssel kezdődött párbeszéd a kapcsolat rendezéséről 2013-ban, jelentős előrelépés azonban nem történt. A kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.