Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Német, brit, amerikai és kanadai parancsnokság alatt működnének a baltikumi és lengyelországi NATO-zászlóaljak

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2016. június 15. 18:01

A Kelet-Közép-Európában telepítendő NATO-zászlóaljak német, brit, illetve amerikai parancsnokság alatt működnének – derül ki abból az interjúból, melyet június 14-én, kedden Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára adott a PAP hírügynökségnek. Nem hivatalos lengyel sajtóértesülések szerint a negyedik zászlóalj parancsnokságát Kanada venné át.

Az észak-atlanti szövetség főtitkára már hétfőn, Brüsszelben megerősítette: a NATO négy „erős" zászlóaljat fog állomásoztatni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban, válaszul az ukrajnai orosz beavatkozásra. A kelet-közép-európai állomásoztatásról a tervek szerint kedden kezdődő brüsszeli tanácskozásukon döntenek véglegesen a NATO-tagországok védelmi miniszterei.

A PAP arról kérdezte Stoltenberget, hogy az említett zászlóaljak parancsnokságát mely államok látják majd el. A kérdésben a lengyel tudósító az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és Németországot sorolta fel „mint már ismerteket".
„Tudjuk már, hogy az Egyesült Királyság és Németország készek a parancsnoki feladat vállalására, tudjuk azt is, hogy az Egyesült Államok megerősíti európai jelenlétét" – válaszolt a NATO-főtitkár, bár közvetlenül nem erősítette meg a PAP értesüléseit. Kitérő választ adott arra is, hogy a negyedik kelet-közép-európai NATO-zászlóalj milyen nemzetiségű parancsnoksággal működne. Mint megjegyezte, a döntések „az atlanti szövetség főparancsnokságán, valamint az egyes fővárosokban születnek", a végleges döntést a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozón hozzák majd meg.

A lengyel közszolgálati televízió olyan nem hivatalos értesülésekről adott hírt kedden, melyek szerint a Lengyelországban telepítendő zászlóalj amerikai, a litvániai zászlóalj német, az észtországi egység brit, a lettországi pedig kanadai parancsnoksággal működik majd.
Korábbi sajtóértesülések szerint mindegyik zászlóaljban több száz, viszont ezernél kevesebb katona fog szolgálni.

A szövetség védelmi miniszterei februárban állapodtak meg a NATO keleti tagországaiban való katonai jelenlét megerősítéséről. A NATO és Moszkva kapcsolataiban azt követően keletkezett feszültség, hogy Oroszország 2014 márciusában bekebelezte az Ukrajna részét képező Krím félszigetet.