Németországban elítélték az Iszlám Állam és a kurd lázadó PKK egy-egy tagját

A düsseldorfi tartományi felsőbíróság öt év szabadságvesztésre ítélt egy tádzsikisztáni állampolgárt külföldi terrorista szervezetben viselt tagságért. Közleménye szerint bizonyítást nyert, hogy a 31 éves férfi legkésőbb 2015 februárjában csatlakozott az IÁ-hoz Rakkában, egy észak-szíriai nagyvárosban. Vallási és hadászati képzése után őrszolgálatot teljesített, és miután egy légicsapásban megsebesült, áthelyezték a terrorszervezet ellenőrzése alatt álló terület igazgatását végző egységéhez.

A bíróság közleménye szerint a férfit 2016 júniusában vették őrizetbe Németországban. Az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes szövetségi legfőbb ügyészség akkori közleménye szerint a férfi propagandavideókban is feltűnt, arra biztatta honfitársait, hogy csatlakozzanak az Iszlám Államhoz.

A tádzsik férfi 2015 szeptemberében jutott el Németországba. Feleségével és kiskorú gyermekével egy észak-rajna-vesztfáliai kisvárosban, Ennigerloh-ban szerzett szállást. Sajtóértesülések szerint a tádzsikisztáni hírszerzés hívta fel rá a német biztonsági szervek figyelmét. Terrorelhárító egységek bevetésével fogták el. Az ügyében hozott ítélet nem jogerős.

A stuttgarti tartományi felsőbíróság a PKK egy „főállású" németországi tisztségviselőjét három év három hónap szabadságvesztésre ítélte, ugyancsak külföldi terrorszervezetben viselt tagságért. Közleménye szerint a 47 éves, kurd nemzetiségű török állampolgár 2006 óta él Németországban, és 2013 júliusától 2016 februárjában történt őrizetbe vételéig a PKK több nagyvárosi „alapszervezetét" irányította. Az illegalitásban működő szervezetnél alkalmazott rotációs rendszerben a stuttgarti, a dortmundi és a düsseldorfi egység vezetője volt. Az ügyében hozott ítélet szintén nem jogerős.

Az Európai Unióban 1993 óta terrorista szervezetként nyilvántartott és betiltott PKK célja a független Kurdisztán megteremtése Törökország délkeleti részén. Fegyveres lázadása 1984-ben kezdődött, és több mint 40 ezer ember halálát okozta, többségükben kurdokét.
Ankara és a PKK képviselői 2012-ben tárgyalásokat kezdtek a békéről, de a folyamat 2015-ben összeomlott, miután a török kormány bombázni kezdte a szervezet észak-iraki állásait, és ezzel újrakezdődtek a harcok a főként kurdok lakta délkelet-törökországi régióban.