Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Obama kizárja az azonnali légicsapások lehetőségét

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2014. június 19. 9:01

Barack Obama amerikai elnök úgy döntött, hogy egyelőre nem rendel el légicsapásokat az Irakban egyre több várost elfoglaló szunnita felkelők ellen, ehelyett hírszerzési információkkal és tanácsadókkal kívánja segíteni az iraki hadsereget – írta június 17-i, szerdai számában a The Wall Street Journal.

Az elnök emellett erőfeszítéseket kíván tenni az ország megosztottságának áthidalása, valamint a regionális szövetségesek támogatásának elnyerése érdekében. A lap szerint Barack Obama az új, átfogó kormányzati megközelítésről szerdán tájékoztatja a kongresszus demokrata és republikánus párti vezetőit.

Az indoklás szerint Obama elnök azért tekint el az azonnali légicsapásoktól, mert az amerikai haderőnek nincs elegendő információja ahhoz, hogy olyan csapásokat mérjen célpontokra, amelyekkel meg tudná változtatni a harctéri események menetét. Hivatalos források szerint az átfogó megközelítés segít megoldást találni a szunnita lázadást és az iraki fegyveres erők összeomlását kiváltó okokra.

„Az elnök egy átfogó stratégiára összpontosít, nem csak a gyors katonai válaszra" – jelentette ki a konzervatív napilapnak egy név nélkül nyilatkozó illetékes.

Az elnök végeredményben azt a megoldást választhatja, hogy nem rendel el légicsapásokat. A katonai fellépés még mindig megfontolás tárgya, és nem került le a napirendről, de aligha várható hogy Obama egyhamar amellett döntene.

A Fehér Házra nem nehezedik társadalmi nyomás a beavatkozás érdekében.

A Fehér Ház és a Pentagon szkeptikusabban viszonyul a gyors légicsapások hatékonyságához, mint ahogy az a korábbi napok jelentéseiből kitűnhetett. Washingtonban most azon gondolkodnak, hogy különleges műveleti egységeket küldjenek az arab országba, hogy taktikai tanácsokkal és hírszerzési adatokkal lássák el az iraki erőket.

Az ilyen támogatás az amerikai elképzelések szerint segítené az irakiakat az ellentámadás elindításában. Az Egyesült Államok ezt követően megnövelné az iraki erők kiképzésében való részvételét és a tanácsadást, és szükség esetén fontolóra venné a légi támogatást.

A The Wall Street Journal úgy tudja, hogy az egyik katonai forgatókönyv 1400 amerikai tanácsadó átvezénylésével számol, ám ez a Pentagon vezetői szerint túlságosan ambiciózus terv és szembe megy a Fehér Háznak azzal preferenciájával, hogy nem küld harcoló egységeket Irakba. Az amerikai katonai tervezők amúgy távlatilag nem zárják ki az iraki-szíriai határ mentén, sőt, a Szíriában történő beavatkozást sem.

Obama elnök a katonai lehetőségek mérlegelése mellett felkérte tanácsadóit, hogy dolgozzanak ki egy olyan megoldáscsomagot, amely az iraki kormány által meghozandó politikai lépésekre is tartalmaz javaslatokat. Az átfogó megközelítés harmadik összetevője az, hogy az Egyesült Államok megszerezze a térségbeli országok támogatását, ám ez egyre nehezebben megvalósíthatónak tűnik az Irakkal szomszédos országok felekezeti megosztottsága miatt.