Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Peking közös haditengerészeti gyakorlatokra hívja az ASEAN-országokat

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2015. október 17. 8:06

Kína kész közös haditengerészeti gyakorlatokat tartani a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tagországaival a Dél-kínai-tenger vitatott térségben – jelentette ki a kínai védelmi tárca vezetője október 16-án, pénteken Pekingben, az ASEAN-államok védelmi minisztereinek informális találkozóján.

A kínai média jelentései szerint a tárcavezető hozzátette, hogy a gyakorlatok a véletlen találkozások kezelésére, kutatásra, mentésre és katasztrófa-elhárításra terjednének ki.
Csang Van-Csüan arra szólította fel a jelenlévőket, hogy cselekedjenek együtt a kapcsolatok „helyes" irányba történő fejlesztéséért. Mint fogalmazott, mindannyiuk számára egyaránt a stabilitás fenntartása a legfontosabb, s ennek érdekében minden félnek feladata „a vitákból eredő kockázatok megfelelő kezelése".

A miniszter később újságírók előtt a regionális helyzetet általában véve stabilnak ítélte, de megjegyezte, egyértelműen érezhető egyfajta gazdasági lassulás, emellett fokozódnak „a nem hagyományos biztonsági kihívások". Bizonyos térségen kívüli erők az internetet, a közösségi médiát és egyéb eszközöket használva a társadalmi stabilitást veszélyeztető, uszító tevékenységet folytatnak egyes államok ellen – állapította meg.

A feszültségekkel terhes dél-kínai-tengeri térségben, ahol Pekingnek elsősorban a Fülöp-szigetekkel és Vietnammal vannak egymást átfedő területi követelései, és ahol az Egyesült Államok a szabad hajózásban való érdekeltségét hangsúlyozza, a felek hosszú ideje nem találnak megoldást álláspontjaik közelítésére.
Az elmúlt hónapokban Washington és térségbeli szövetségesei folyamatosan bírálták Kínát, amiért egyes vitatott hovatartozású, de felügyelete alatt álló dél-kínai-tengeri zátonyokat szigetté bővített, s ott infrastruktúrát, repülőgép leszállópályát épített.

Peking állítása szerint a szomszédos államok által elfoglalt területeken is történtek hasonló fejlesztések, a maga részről pedig nem a térség militarizálására törekszik, hanem építkezései polgári, hajózási, biztonsági célokat szolgálnak, a „szükséges védelmi igényeket" is kielégítve. Kína rendre azt is megerősíti, hogy megkérdőjelezhetetlennek tartja a szóban forgó területek feletti szuverenitását, s nem fogadja el, hogy felségvizeit megsértsék a szabad hajózásra hivatkozva.
Peking következetesen azt hangoztatja, hogy a területi vitákról kizárólag külön-külön hajlandó csak tárgyalni az azokban érintett országokkal, az ASEAN-t e kérdésben nem tekinti partnernek. A Fülöp-szigetek és Vietnam több ízben is kísérletet tett arra, hogy elnyerjék a szervezet támogatását az egységes fellépéshez, de eddig nem jártak sikerrel.

Megfigyelők úgy vélik, Peking pozíciójának megerősítésére kívánja felhasználni a jelenlegi informális védelmi miniszteri találkozót, amelynek meghirdetett célja a „stratégiai bizalom" növelése és a „pragmatikus együttműködés" elősegítése.
A kétoldalú találkozókkal kísért eseményt az úgynevezett Hsziangsan biztonságpolitikai fórum követi. Utóbbin kínai médiajelentések szerint 16 védelmi miniszter vesz részt, s 49 ország, illetve négy nemzetközi szervezet képviselteti magát.

A 2006 óta kétévente, de mostantól minden évben megrendezendő rendezvényt Peking szeretné a szingapúri Shangri La biztonságpolitikai konferencia szintjére hozni, de a jelek szerint Washington és más meghatározó térségbeli államok ebben egyelőre nem kívánnak partnerek lenni.