Pilótahiány az amerikai légierőnél

A pilótahiány felbukkanásának két oka van az USAF rendszerében. Az első, hogy csökkent a katonai pálya vonzereje. A Pentagon kimutatása szerint ma a szerződéses katonák mindössze 65 %-a hosszabbítja meg szolgálati idejét öt évvel azok után, hogy letöltötte az első megállapodás szerinti tíz évet. Összehasonlításképpen 1993-ban ez a mutató elérte a 80 %-ot. A második ok, hogy a 2000-es évek elejétől az Amerikai Légierő aktívan fejleszti különböző osztályú, pilóta nélküli repülőgépparkjait. A drónok számának növekedése azt okozta, hogy a pilóták a kabin helyett a pilóta nélküli légierő irányító központjaiban találták magukat. Az utóbbi tíz évben 153 harci pilóta került „átképzésre" MQ-1 Predator és MQ-9 Reaper operátornak.

A pilótahiány csökkentése érdekében a Pentagon létrehozott egy ún. önkéntes szerződéses státuszt. A jelentkezéseket 2013. szeptember 30-ig fogadnak és a tervek szerint 130 pilótával kötnének szerződést. Azoknak a repülőgép-vezetőknek, akik megfelelnek a hadsereg követelményeinek, sikeresen teljesítik a teszteket 225 ezer dolláros szerződést garantálnak (évente 25 ezer dollár kilenc éven keresztül).

Az önkéntesekkel mint az a fentiekből kiderül – kilenc évre kívánnak szerződni. A fizetés mértékét a tesztek és interjúk eredményei alapján fogják meghatározni. Az eredmények figyelembevételével a pilóták évi járadéka elérheti akár a 34,5 – 97,4 ezer dollárt is. Ez az összeg hozzáadódik az alap – 25 ezer dollár – bérhez, és így egy szerződésé pilóta éves fizetése elérheti az 59,5 – 122,4 ezer dollárt.