Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Putyin a kelet-ukrajnai tűzszünet meghosszabbítását követeli

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2014. június 25. 14:37

Vlagyimir Putyin orosz elnök június 24-ei, keddi bécsi látogatása során az egyhetes kelet-ukrajnai tűzszünet meghosszabbítását és érdemi tárgyalásokat követelt az ukrán válság megoldására.

A Heinz Fischer osztrák elnökkel tartott közös sajtóértekezleten Putyin kijelentette: nem elegendő az egyhetes tűzszünet, érdemi tárgyalásokra van szükség Kijev és Kelet-Ukrajna között. Hozzátette: nem lehet követelni a kelet-ukrajnai (oroszbarát) erők – az orosz elnök szerint népfelkelők – lefegyverzését, amíg nem teszik le a fegyvert azok az ukrajnai csoportok, amelyek „államcsínyt" hajtottak végre – utalt Viktor Janukovics korábbi ukrán elnök megbuktatására.

Név szerint említette a radikális Jobboldali Szektort, amely „az ígéretek ellenére eddig nem tette le a fegyvert, sőt a kijevi Majdant sem ürítette ki".

Putyin szomorúnak nevezte a Szlovjanszkban kiújult harcokat, és hangsúlyozta, hétfőn örömmel konstatálta, hogy megtörtént az első konkrét kapcsolatfelvétel „Kijev és a Donyec-medence között".

Hangsúlyozta: az a kedden benyújtott javaslata, hogy az orosz parlament felsőháza vonja vissza a hadsereg Ukrajnában történő alkalmazására neki márciusban adott felhatalmazást, nem jelenti azt, hogy Oroszország felhagy az ottani orosz kisebbség érdekeinek védelmezésével.

Fischer annak a reményének adott hangot, hogy a bécsi tárgyalásokból olyan impulzusok születnek, amelyek „hátszelet adnak a békés rendezésnek". A párbeszéd éppen a válságos időkben fontos – mondta az osztrák elnök, utalva a Putyin látogatását az EU-ban bíráló hangokra.

Fischer is hangsúlyozta a fegyverszünet meghosszabbításának fontosságát és azt, hogy az „erőszakra kész" kelet-ukrajnai személyek ne jussanak fegyverutánpótláshoz. Egyúttal kijelentette, Kijevnek is meg kell tennie a maga hozzájárulását, komoly tárgyalásokat kell folytatnia a szakadárokkal.

Az EU és az Egyesült Államok által Oroszország ellen bevezetett szankciókat Fischer „szükséges rossznak" nevezte, melyeket akkor kell alkalmazni, amikor már minden más eszköz csődöt mond. Jobb, ha más megoldási módokat találnak – hangsúlyozta.

Védelmébe vette az Ukrajnát megkerülő orosz Déli Áramlat gázvezetéket, amelyről aznap megállapodást írt alá az osztrák OMV és az orosz Gazprom nagyvállalat. A gázvezeték ausztriai szakasza osztrák közreműködés nélkül nem épülhet meg – utasította el a bírálatokat az osztrák elnök.

Putyin a Déli Áramlatról szólva azt mondta, az Ukrajnát megkerülő gázvezetéknek nem az a célja, hogy bárkit nehéz helyzetbe hozzon, emögött egyszerűen a Törökországhoz fűződő jó kapcsolatok állnak.

Kiemelte a két ország közötti „nagyon konstruktív" kapcsolatokat, hozzátéve, hogy a kereskedelem és a beruházások területén is pozitív folyamatok zajlanak. Fischer – aki hangsúlyozta, hogy a tárgyalásokon szóba hozta az emberi jogok ügyét is – szintén a jó kapcsolatokat méltatta, és további párbeszédet követelt.

A sajtóértekezlet keretében Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter és Vlagyimir Pucskov orosz katasztrófavédelmi miniszter megállapodást írt alá a kétoldalú segítségnyújtásról természeti katasztrófák esetén, valamint az ezek megelőzésében való együttműködésről.

A sajtóértekezlettel egy időben Bécs központjában Ausztriában élű ukránok tüntettek Putyin, illetve a látogatás ellen.