Putyin: a kijevi államcsínyt követően Moszkva atomfegyvereit is kész volt riadóztatni

A Krím – A hazatérés címmel a félsziget Ukrajnától Oroszországhoz csatolásának első évfordulójára készített film számára felvett interjú során az orosz elnök arra hivatkozott, a nyugati partnerekkel folytatott beszélgetések alapján nem volt érthető számára, hogy azok beavatkoznak-e katonailag az ukrajnai eseményekbe.

Putyin azt is elmondta az állami tévének, hogy az orosz fegyveres erők a kijevi hatalomváltást követően az események bármilyen alakulására fel voltak készülve. Hozzátette: nem gondolja, hogy „bárki világméretű konfliktust akart volna kirobbantani és az orosz vezetés sem kereste a bajt." „Ők egyszerűen rákényszerítettek bennünket egy ilyen lépésre" – utalt az orosz elnök a Krím elcsatolására, amelynek során közlése szerint Moszkva nem irányított a félszigetre az ott állomásozó „valamivel több mint 20 ezer jól felszerelt orosz katonánál" többet.

A Krím az orosz fekete-tengeri hadiflotta bázisának adott helyet 1991, a Szovjetunió széthullását követően is.

Az orosz elnök elismerte ugyanakkor: ahhoz, hogy blokkolni tudják és le tudják szerelni az ukrán hadsereg Krímben állomásozó jól felszerelt egységeit, utasítást adott a védelmi minisztériumnak, hogy az orosz katonai létesítmények megerősítése ürügyén „dobják át (a félszigetre) katonai felderítés speciális egységeit, tengerészgyalogsági alakulatokat és deszantosokat".

Az orosz elnök közölte, hogy tavaly tavasszal „valódi erőddé" változtatták a Krímet a tenger és a szárazföld felőli támadásoktól is megvédve azt. Sz-300-as légvédelmi rakétakomplexumból 43 darab indítóállással, 20 darab BUK légvédelmi rakétarendszerrel és más nehézfegyverzettel, páncélozott harci járművekkel erősítették meg a terület védelmét. Azt mondta, hogy nem dolgoztak ki semmilyen lépést előre, mindig az adott helyzetből kiindulva döntöttek és cselekedtek.

Putyin arról is beszámolt, hogy tavaly márciusban az ő utasítására a félsziget partjain harckészültségbe helyezték a Basztyion típusú orosz rakétarendszert, hogy demonstrálják a Krím megbízható védelmét, és hogy „ez még az űrből is látható legyen".

Vlagyimir Putyin véleménye szerint jogilag nem kifogásolható a „Krími tavasz".

Az orosz elnök a Rosszija 1 állami televíziós csatornának adott interjúban a félsziget tavaly márciusi elcsatolását megelőző krími parlamenti döntésére és a népszavazásra utalva hangsúlyozta, hogy az ukrán jog szempontjából minden teljesen szabályos volt. Elmondta, hogy az orosz fegyvereseknek a krími parlament munkáját kellett biztosítani, (hogy az dönthessen a félsziget hovatartozásáról szóló népszavazás kiírásáról) és garantálni a képviselők biztonságát.

Tavaly február 27-én 110 orosz kommandós szállta meg a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők új, oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról. A jelzés nélküli fegyveresek aztán valamennyi stratégiai fontosságú krími létesítményt elfoglalták.

Nem megszállóként és nem harcolni mentek a Krímbe a katonák – jelentette ki az orosz védelmi miniszter a Rosszija 1 állami televízió dokumentumfilmjében.

Szergej Sojgu arra hivatkozott, hogy a Krímben „hatalmas számban jelentek meg felbujtók, akik a különböző vallások és nemzetiségek képviselőit összeugrasztották", ezért kénytelen volt döntést hozni a katonák odavezényléséről. Hozzátette: arra utasították őket, hogy legyenek udvariasak és korrektek. „Nem megszállni, hanem védelmezni jöttünk ide" – tette hozzá a miniszter.

A Krím – A hazatérés című orosz állami tévés dokumentumfilmnek a héten sugárzott beharangozóiban Putyin elárulta, hogy tavaly február 22-ről 23-ra virradó éjjel adott utasítást Viktor Janukovics megbuktatott államfő kimenekítésére a Krímből, ahol a politikus menedéket keresett, Kijevből menekülve. Arról is nyíltan beszélt, hogy ekkor adott parancsot a Krím félsziget Ukrajnától való elszakítására.

Putyin azt mondta, hogy szűk körben, a titkosszolgálati vezetők és a védelmi miniszter jelenlétében jelentette be a szocsi téli olimpia lezárását megelőzően, hogy meg kell kezdeni a „munkát" a Krím egyesítésére Oroszországgal. Szavai szerint „nem hagyhatták sorsára" a területet és az ott élő embereket, „hogy eltiporják őket a nacionalisták".

Az orosz államfő közlése szerint „nem nyilvános közvélemény-kutatás" is készült, amely nem volt kapcsolatban a Krím Oroszországgal való lehetséges egyesítésével, és ez azt mutatta, hogy az újraegyesítést az ottani lakosság 75 százaléka pártolta.