Putyin minden eszközével a kelet-ukrajnai szakadárokat támogatja

Moszkva látta, hogyan manipulálták a szakadárok a malajziai utasszállító repülőgép katasztrófájának helyszínét, hogyan hagyták napokon át oszladozni a tetemeket, hogyan kutatták át, sőt fosztották ki szanaszét heverő poggyászukat, miközben akadályozták a holttestek elszállítását és a helyszín átvizsgálását – állította a német napilap.

Vlagyimir Putyin ezeket az embereket segíti minden eszközével. Néhány órával a katasztrófa után a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség azt terjesztette, hogy a kérdéses időben egy ukrán légvédelmi üteg tevékenykedett a körzetben. Pár nap múlva újabb moszkvai elmélet látott napvilágot: az orosz vezérkar szerint egy Szu-25-ös, a szárazföldi csapatok támogatására kifejlesztett ukrán csatarepülőgép repült el három kilométernyire a maláj utasszállítótól. A gép katasztrófáját eszerint egy kis rakéta okozhatta, amelyet az ukrán gép lőtt ki rá.

Később egy orosz szakértő kifejtette, hogy a nemzetközi jog szerint egyedül Kijev visel felelősséget a légi forgalom biztonságáért a konfliktusövezetben. Aztán a RIA Novosztyi újabb elmélettel állt elő: egy ukrán rakétaezred lőhette le tévedésből a gépet.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a „propagandarakéták" gyorsaságával éles ellentétben áll az a halogatás, amellyel a Kreml a nemzetközi szerződéseket megvalósítja. Az orosz elnöknek három és fél hétre volt szüksége ahhoz, hogy fegyverszünetet követeljen Kelet-Ukrajnában. Ezt szóban többször megígérte Angela Merkelnek, majd július elején a „berlini nyilatkozatban" írásban is megerősítette. Szergej Lavrov külügyminiszter azt ígérte német, francia és ukrán kollégájának, hogy Oroszország felhasználja befolyását tűzszünet elérése végett. Egyetértett azzal, hogy biztosítani kell az orosz-ukrán határt, amelynek mindkét oldalán EBESZ-megfigyelőpontokat kell létesíteni, és felderítő drónokat kell állomásoztatni.

A berlini nyilatkozat után két hétig megint nem történt semmi. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter – alighanem a leginkább rászedett európai diplomata – ide-odatelefonált, figyelmeztetett, kérlelt. Július 14-én újabb „megállapodás" következett, ezúttal egy humanitárius folyosó létesítéséről, hogy lehetővé tegyék a civilek kimenekülését a háborús övezetből. Újabb hét telt el. Július 21-én a német külügyminisztérium nyilatkozatban állapította meg, hogy „nincs összhang a szavak és tettek között".

Genfben már áprilisban létrejött egy megállapodás Moszkva egyetértésével a kelet-ukrajnai szakadárok lefegyverzéséről. Akkor még legfeljebb lőfegyvereik voltak, páncélosaik, nehéztüzérségük semmiképp. Ma a genfi megállapodás már csupán „egy szétlőtt útjelző tábla a hadiút mellett" – írta a német lap. Steinmeier még májusban javasolt egy második genfi megállapodást, bár már világos volt, hogy a szakadárok egyetlen megállapodást sem tartanak be.

Az amerikai külügyminisztérium „Putin,s Fictions" címmel összeállította március óta a be nem tartott orosz ígéretek és hazugságok listáját. Putyin többek között kijelentette, hogy senki sem akarja annektálni a Krím félszigetet. Aztán a kelet-ukrajnai oroszok elleni fenyegetésekről beszélt, amire nincs bizonyíték. Állítólag Dél- és Kelet-Ukrajnában templomokat és zsinagógákat értek támadások, de ezt sem az egyházak képviselői, sem a zsidó közösség nem erősítette meg.

Az illegitim és meghamisított krími népszavazáson orosz adatok szerint is a választóknak legfeljebb 30 százaléka szavazott az Oroszországhoz történő csatlakozásra. Moszkva eleinte 93 százalékról beszélt. Oroszország több tízezer katonát vont össze az ukrán határon. Amikor a „hadgyakorlat" véget ért, a csapatok a térségben maradtak. Szergej Sojgu védelmi miniszter már április végén azt állította, hogy kivonták őket. Továbbra is ott voltak. Aztán Putyin állítólag utasítást adott a visszavonásukra, de a NATO csak május végén látta bizonyítottnak, hogy a 40 ezres egységnek legalább egy részét a hátországba vezényelték.

A NATO-nak hosszú listája van Moszkva állításairól és ezek tagadásairól. A szövetség hangsúlyozza, hogy a fasizmus elleni harcot nem Ukrajnában kellene folytatni, mert a jobboldali radikálisok a májusi elnökválasztáson alig 1 százalékot kaptak. A NATO „totális fantáziának" minősíti Putyinnak azt az állítását, hogy a Krímben attól kellett tartani, ott a NATO rakétákat és hadihajókat akar állomásoztatni. Olyan ígéret sem hangzott el a NATO részéről, hogy a szövetséget nem fogják bővíteni kelet felé, amint ezt Moszkva állítja.

A maláj utasszállító lelövése és a felelősök barbár magatartása a katasztrófa helyszínén alapvetően megváltoztatta a Moszkvával szembeni nyugati hozzáállást. Még az afgán tálibok is tisztességesebben bánnak áldozataikkal, mint a kelet-ukrajnai szakadárok – szögezte le a német külügyminisztérium. Putyin politikájának, megbízhatatlanságának, kitérő manővereinek árát Oroszország már fizeti egy ideje. Beruházások maradtak el, kivonul a nyugati tőke, üzleteket halasztanak el. Steinmeier a múlt hét végén már 100 milliárd euróra becsülte az eddigi orosz veszteségeket – írta cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung.