Putyin nem helyezné tettleges nyomás alá Észak-Koreát

A dél-koreai elnök azt mondta, ha nem akadályozzák meg Észak-Koreát abban, hogy atomfegyvereket fejlesszen ki, akkor a nukleáris fenyegetés „hamarosan valósággá válik". Ha viszont feladná atomprogramját, akkor megnyílna vele az együttműködés lehetősége.

Putyin szerint is el kell érni Phenjan visszatérését az atomprogramjáról szóló nemzetközi tárgyalásokhoz, de bármilyen rá nehezedő, tettleges nyomás csak tovább növelné a feszültséget, és a kívánttal ellentétes hatást váltana ki.

Amint pénteken, a gazdasági fórum első napján, úgy a második napon, szombaton is szó esett az Oroszország és Japán közötti területi vita megoldásának szükségességéről és a hetven éve hiányzó békeszerződésükről.

Pénteken Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta: Vlagyimir Putyin és Abe Sinzó japán miniszterelnök megállapodott, hogy a két oldal szakértői az orosz elnöknek az év végére tervezett szigetországi látogatásáig folytatják a konzultációt a területi vita megoldását célzó megállapodástervezetről. Az elért eredményt a két vezető akkor fogja mérlegelni.

Abe pedig arról tájékoztatta az újságírókat még pénteken, hogy az orosz elnökkel mélyreható négyszemközti megbeszélést folytatott a két ország között megkötendő békeszerződésről.

Lavrov megerősítette, hogy ebben a témában is folyt eszmecsere, és kijelentette, hogy a japán kormány új keletű készséget tanúsított a közös nevező megtalálására.

„Mint Japán vezetője meg vagyok győződve a japán álláspont helyességéről, miközben te, Vlagyimir mint Oroszország vezetője szintén teljesen meg vagy győződve az orosz álláspont helyességéről. Ha így folytatjuk, akkor tárgyalásainkon még több évtizedig ugyanezek a mondatok fognak elhangzani. Ha nem változtatunk a helyzeten, akkor sem te, sem én nem tudunk majd jobb kilátásokat nyújtani a leendő generációknak" – mondta Abe szombati beszédében.

„Csakis abnormálisként tudom jellemezni azt, hogy két, korlátlan potenciállal bíró szomszédos ország hetven év óta nem tudott békét kötni. Vessünk ennek véget, és kezdjünk el együtt építeni egy új korszakot a japán–orosz kapcsolatokban" – tette hozzá.

A gazdasági együttműködésről szólva azt mondta: „Az orosz és a japán gazdaság nem riválisa egymásnak. Teljesen biztos vagyok abban, hogy országaink nagyszerűen ki tudják egészíteni egymást."

Putyin szombati beszédében ezekre így reagált: „Nagyon nehéz megoldást találni, mert mindkét fél a saját nemzeti érdekei szempontjából nézi a problémát, de egy dologban egyetértünk: meg kell oldani."

A két ország között a második világháború vége óta vita tárgyát képezi a Kuril-szigetek Szovjetunió által 1945 szeptemberében annektált négy legdélebbi tagjának hovatartozása. Emiatt Tokió és Moszkva a mai napig nem kötött békeszerződést. Októberben lesz ugyanakkor a 60. évfordulója annak, hogy a Szovjetunió és Japán 1956-ban közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről, és Moszkva ígéretet tett két sziget visszaadására.