Radovan Karadzic ártatlanságát hangoztatja a hágai ítélethozatal előtt

Az írásos, elektronikus levelezéssel készült interjúban a népirtással, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel is vádolt egykori boszniai szerb elnök úgy fogalmazott: „tudom, mit akartam, mit tettem, sőt azt is, amiről álmodtam, és egyetlen értelmes bíróság sincs, amely elítélhetne".

A Karadzic elleni 11 pontos vádirat legsúlyosabb pontja kapcsolatba hozza őt a srebrenicai népirtással, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg. Az egykori boszniai szerb vezető ugyanakkor az interjú során többször is a béke megteremtőjeként állítja be magát.
Leszögezte, elítéli az 1992-1995-ös boszniai háború során elkövetett gyilkosságokat, ugyanakkor nem vállal értük felelősséget, mert állítása szerint azokra nem volt hivatalos parancs. A srebrenicai mészárlással kapcsolatban úgy fogalmazott: „éppen elég szörnyű, ami történt, ezért az eset bármilyen felnagyítása nem segít a megértésben, és az egymás közötti béke elérésében".
„Egyetlen ember értelmetlen megölése önmagában is elborzasztó, hát még legalább néhány száz emberé. (…) Akik ezt tették, elsősorban a szerb nép ellenségei, majd az áldozatok családjának ellenségei, végül az iszlám közösség ellenségei is" – tette hozzá.

A kérdésre, miszerint milyen lehetőségeket lát az ítéletére vonatkozóan – hiszen a boszniai szerbek rendőrségi és katonai vezetőit összesen több mint kétezer év börtönbüntetésre ítélték háborús bűnök miatt -, Karadzic kijelentette: ugyanolyanok az esélyei, mint a modern világ más elnökeinek lennének.
„Egyszerűen minden bizonyíték arra utal, hogy egy elnök ilyen körülmények között nem tehetett többet, de az is látszik, hogy a béke megőrzése, a háború megelőzése, és vallástól függetlenül az emberek szenvedésének csökkentése érdekében vívott állandó harcom inkább tiszteletet, mint üldöztetést érdemel" – fogalmazott.

Radovan Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában a mai napig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá. Milorad Dodik boszniai szerb elnök például 2008-ban még háborús bűnösnek nevezte, később pedig tanúként mellette vallott, néhány nappal ezelőtt pedig egy Karadzicról elnevezett egyetemi kollégiumot avatott Szarajevó közelében. Beszédében úgy fogalmazott: „annak a férfinak szenteltük ezt a kollégiumot, aki kétségtelenül lerakta a Szerb Köztársaság alapjait".

Emellett kijelentette, hogy a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék elfogult a szerbekkel szemben, mert – mint mondta – „kizárólag az egyik fél felett ítélkeznek, a másik felett egyáltalán nem, pedig ugyanúgy részt vettek abban, ami Jugoszlávia széthullása során történt".

A hivatalos szerbiai politika is eldöntöttnek tekinti az ügyet. Nikola Selakovic igazságügyi miniszter a szerbiai közszolgálati televízióban szerdán azt mondta: „A Radovan Karadzic elleni eljárás még az előtt lezárult, hogy elkezdődött volna". Szerinte biztosra vehető, hogy elítélik az egykori boszniai szerb vezetőt, ugyanakkor hozzátette: ez nem fog hozzájárulni a térség megbékélési folyamatához.

Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek, ő azonban éveken át bujkált, csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban, és adták ki Hágának. A következő évben kezdődött meg a hágai pere, amelyben csütörtökön várható ítélet.