Rasmussen: Ankara nem kezdeményezett konzultációt
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2013. május 14. 18:06Az ankarai kormány nem kezdeményezett külön konzultációt a NATO-szövetségesekkel annak nyomán, hogy szombaton két súlyos, összesen 49 ember halálát okozó pokolgépes merényletet követtek el a délkelet-törökországi Reyhanliban, a szíriai határ közelében – közölte Anders Fogh Rasmussen, az atlanti szövetség főtitkára.
A sajtó érdeklődése arra irányult, hogy a reyhanli merénylet után a törökök igényelték-e a NATO-t létrehozó washingtoni szerződés 4. cikke értelmében a szövetségesi konzultációt. Ilyenre akkor kerül sor, ha valamely NATO-tagállam – rendkívüli események miatt – veszélyeztetve érzi magát.
A török kormányzat több nyilatkozat szerint a damaszkuszi rezsimet tekinti a merénylet felbujtójának, de – mint az Rasmussen válaszából kiderült – a történtek ellenére sem érzi fenyegetve magát annyira, hogy külön szövetségesi konzultációra tartson igényt.
A NATO főtitkára mindenesetre leszögezte, hogy Törökország szükség esetén történő megvédésére az atlanti szövetség katonai terveket dolgozott ki, és e terveket folyamatosan frissíti, a változó körülményekhez igazítja.
Korábban, tüzérségi lövedékek török területen történt becsapódása miatt a NATO Patriot típusú rakétákat telepített a török-szír határtérségbe, hogy megvédje Törökországot a szomszédos országban dúló polgárháború esetleges „átcsapó" következményeitől. A NATO többször leszögezte: a Patriotok telepítése kizárólag védelmi célokat szolgál.
A monsi főparancsnokváltási ceremónián Breedlove tábornok hangsúlyosan szólt arról, hogy a NATO-szövetségesek erőinek együttalkalmazási („interoperabilitási") képességét nem szabad feláldozni a költségvetési megszorítások oltárán. A szövetséges erők új európai főparancsnoka beszédében kiemelte a NATO előtt álló legnagyobb időszerű feladatot, az afganisztáni biztonság fenntartásáért viselt felelősség afgán kézbe való átadásának küszöbön álló lebonyolítását.
