Sojgu: orosz katonák életét veszélyeztette az amerikai légicsapás

A tárcavezető közölte, hogy Oroszország megteszi a szükséges lépéseket Szíriában az orosz katonák biztonságának szavatolása érdekében. Rámutatott, hogy Moszkva a támadást a nemzetközi jog „durva megsértéseként értékeli".
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Oroszország kész támogatni az Egyesült Államokat az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni harcban. Emlékeztetett rá, hogy az orosz-amerikai együttműködés kereteit a kétoldalú repülésbiztonsági memorandum jelenti, amelynek hatályát Moszkva a sajráti incidens után felfüggesztette.

Sojgu jelezte, Oroszország kész arra, hogy megossza partnereivel azokat a tapasztalatokat, amelyeket légierejének a terroristák elleni bevetése során szerzett Szíriában. Dicsérte az orosz fegyverek és haditechnika nehéz körülmények között mutatott teljesítményét.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a terroristák a menekültek közé vegyülve több országba eljutottak.

Sojgu a terrorizmust nevezte meg a globális biztonságot fenyegető fő veszélyként.
Az orosz védelmi miniszter szerint Szíriában a terroristák uralma alól felszabadított területeken a békés élethez való visszatérésnek olyan átfogó stratégiáját kell kidolgozni, amely kiküszöbölné az Afganisztánban és az Irakban elkövetett hibákat. Megítélése szerint ennek magában kell foglalnia az IÁ ideológiájának visszaszorítását, az új alkotmány kidolgozását, a lakosság humanitárius támogatását, a gazdasági élet helyreállítását és a terület aknamentesítését.

Szergej Sojgu elmondta, hogy a szíriai fegyvernyugvás kezesei – Oroszország, Irán és Törökország – erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült haladást elérni a fegyveres ellenzék és a terroristák elkülönítésében. Felhívta a figyelmet arra, hogy az előző amerikai kormánnyal ebben a kérdésben egyévi tárgyalás után sem sikerült pozitív eredményt elérni.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a konferencián arról beszélt, hogy a Sajrát elleni támadás miatt eltávolodott az átfogó terrorellenes front létrehozása és hangoztatta, hogy a „hasonló egyoldalú lépések" nyomán az események veszélyes irányba fordulhatnak.
Méltatta a Moszkva, Teherán és Ankara összefogásának köszönhetően létrejött tűzszünetet és a nem kirekesztő Szíria-közi párbeszédet lehetővé tevő az asztanai folyamat beindítását. Sürgette a Hán Sejkún-i vegyi fegyveres „provokációnak" az ENSZ égisze alatt, „földrajzi kiegyensúlyozottság" alapján történő, „nyílt és átlátható" kivizsgálását.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán Moszkvában kijelentette: Oroszország álláspontja változatlanul az, hogy „elfogulatlan" nemzetközi vizsgálatot kell lefolytatni a Hán Sejkún-i vegyifegyver-incidensről, függetlenül Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszternek azon bejelentésétől, hogy a francia hírszerzés szerint az Idlíb tartománybeli településen olyan szaringázt vetettek be, amely „a szíriai laborokban kifejlesztett módszerek vonásait viseli magán".
Peszkov Moszkva értetlenségét és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet(OPCW) egyelőre tartózkodik egy ilyen vizsgálat végrehajtásától. Hangot adott véleményének, miszerint nemzetközi vizsgálat nélkül nem állapítható meg, hogy ki vetette be a harci gázt.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontja Bassár el-Aszad szíriai vezető sorsával kapcsolatban nem változott. Putyin továbbra is úgy gondolja, hogy Aszad hatalmon maradásáról kizárólag a szíriaiak dönthetnek.

Peszkov Recep Tayyip Erdogan török elnöknek a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatára reagált. Ebben Erdogan kijelentette, hogy Putyin azt mondta neki: nem „védőügyvédje" Aszadnak, amit mind a török államfő, mind több elemző Moszkva és a damaszkuszi rezsim eltávolodásának jeleként értékelt. A szóvivő szerint az orosz vezető már korábban, több interjúban is használta ugyanezt a kifejezést ugyanebben az összefüggésben.