Szélesvásznú moziélmény

Szöveg: Bleszkán Szilárd | 2012. október 4. 7:45

A Svéd Légierő stockholmi Repülő Harcászati Szimulációs Központjában (FLSC) vendégeskedtünk, ahol a magyar repülőgép-vezetők és vadászirányítók képzése is történik. A központban pilótáink évi kétszer egy héten keresztül gyakorolhatják az úgynevezett COMAO-k, azaz összetett légi műveletek végrehajtását – szimulációnként egyszerre nyolc gépet irányítva. Helyszíni tudósítás Stockholmból.

A Svéd Védelmi Kutató Ügynökség (FOI) által 1998 óta folyamatosan üzemeltetett központ lehetővé teszi, hogy az állomány nagy tapasztalatot igénylő feladatokra is felkészülhessen az előre kidolgozott forgatókönyvek alapján levezényelt szimulációk révén. A tréninggel olyan valós repülési feladatok válthatók ki, amelyek költsége nagyságrendekkel nagyobb volna.

Magyarország 2005 óta vesz részt a kiképzéseken, 2009-től már évente tizenhat fővel, 2010-től pedig COMAO-kat és közvetlen légi tűztámogatási feladatokat is gyakorolva.
A központban nyolc Gripen-szimulátort alakítottak ki, amelyek közül négy 270 fokos panorámát, tehát a pilóta teljes látóterét lefedő „kilátást" biztosít.

A terminált körbefogó homorú vászon a rávetített képpel – laikus szemmel nézve – valódi szélesvásznú moziélményt nyújt a pilóta számára. A többi állást 180 fokos kivetítővel szerelték fel. A központban kialakítottak két vadászirányító és egy előretolt repülésirányító állást is. A rendszer a képzések mellett új harceljárások és harcászati fogások kifejlesztésére, valamint COMAO-kötelékek vezetésére felkészített műveleti parancsnokok képzésére is alkalmas. Előnye, hogy a nyolc képernyős valós idejű megfigyelőhely segítségével a végrehajtott manőverek gyorsan és aprólékosan kiértékelhetőek.

A magyar pilóták az egyhetes turnusokon heti negyven órában, meglehetősen intenzíven használják a berendezéseket, ami – személyenként legalább 12 végrehajtandó feladattal számolva – több mint 200 teljesített feladatot jelent egy hét alatt. A katonák szemmel láthatóan nagyon élvezik az egyes feladatok végrehajtását, amelyek során kitűnő összhangban működnek együtt más nemzetek katonáival. Bár a szimulátor a G-terhelést nem imitálja, a pilóták sokszor mégis megizzadva szállnak ki a terminálokból egy-egy bevetést követően, ami hűen tükrözi, hogy mennyire komolyan veszik a feladatukat.

Az október 3-i kiképzési napra – amelyen az újságírók dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök vendégeként vettek részt – dr. Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese is ellátogatott.

A honvedelem.hu kérdésére válaszolva Orosz Zoltán altábornagy elmondta: „A módosított Gripen-szerződés tette lehetővé, hogy az összes harcászati repülőgép-vezetőnk és repülésirányítónk minden évben részt vehessen ezen a szimulációs tréningen. Ezért a felkészítésért – a korábbiakkal ellentétben – nem fizetünk külön a svéd partnernek, hiszen immáron ez a tréning is a szerződés része. A látogatáson meggyőződhettünk arról, hogy a Gripen-hajózóállomány kiképzése rendkívül költséghatékony keretek között és szakmailag is nagyon hatékony módon történik."

A látogatáson figyelemmel kísérhettük egy teljes „légi ütközet" végrehajtását is. Ennek lényegét Ugrik Csaba ezredes, a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis parancsnokhelyettese foglalta össze az újságírók számára: „Az ellenség megtámadott bennünket, mi pedig szerettük volna visszafoglalni a saját fennhatóságunk alá tartozó területeket, ezért a parancsnok egy korlátozott csapásmérést határozott el, amivel meg tudja bénítani az ellenséges repülőteret. Hat repülőgépünk közül kettőt csapásmérésre, négyet pedig a légi fölény kivívására rendelt ki a parancsnok. Az ellenség oldaláról kettő, majd – időben eltoltan – további két repülőgép jelentette a fenyegetettséget. A helyzetet – a forgatókönyv szerint – az is bonyolította, hogy egy olyan repülőgép is volt az ellenséges oldalon, amire a pilótáknak azonosítást kellett végrehajtaniuk."