Veszélyben a tűzszünet

Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának szóvivője közölte, hogy harckocsiágyúkkal lövik az oroszbarát szakadárok az ukrán katonák állásait a Donyeck megyei Debalceve városánál. Hozzátette, hogy a támadásokra tüzérségi csapásokkal válaszolnak az ukrán egységek.

„Álláspontunk egyértelmű. A katonáink ott maradnak, ahol eddig voltak. A támadásokra a tüzérségünk válaszol. Ha a szakadárok támadnak, akkor erre válaszolunk" – szögezte le Szeleznyov.

Kijevben továbbra is cáfolják, hogy Debalcevénél a szakadárok körbezárták volna a várost védő ukrán egységeket, mint ahogy azt Donyeckben állítják. Eduard Baszurin, a donyecki szakadárok egyik magas rangú parancsnoka ezzel szemben hétfőn szabad elvonulást ajánlott fel a városban „körbezárt" ukrán katonáknak, ha leteszik a fegyvert.

Hírügynökségi információk szerint az ukrán fegyveres erők mintegy hétezer tagja lehet jelenleg Debalcevében.

Debalceve a szeparatisták fő bázisainak számító két megyeszékhely, Donyeck és Luhanszk között félúton található, és a város ukrán kézen lévő térsége mélyen beékelődik a szakadárok által megszállt területbe. Stratégiai jelentőségét az adja, hogy jelentős közlekedési csomópont, vasúton köti össze Donyecket, Luhanszkot, valamint az oroszországi Rosztov-na-Donu városát.

A TSZN ukrán hírtelevízió arra hívta fel a figyelmet, hogy vasúton Moszkva az eddigieknél lényegesen több, úgynevezett humanitárius segélyt juttathatna a kelet-ukrajnai szakadár területekre, az orosz „segélyszállítmányok" ugyanakkor Kijev feltételezése szerint inkább fegyver- és lőszerutánpótlást tartalmaznak.

Vezető orosz napilapok által megkérdezett szakértők is arra a megállapításra jutottak, hogy a kelet-ukrajnai tűzszünet a Debalcevénél „bekerített" ukrán katonák sorsától függ.

A Kommerszant orosz politikai-gazdasági című napilapnak Dmitrij Dzsangirov kijevi politológus is kifejtette, hogy a kelet-ukrajnai település körüli vita képes szétverni az amúgy is ingatag tűzszünetet. Ukrajna hídfőállásnak nevezi a Donyeck megyei települést, a vele szemben állók pedig katlannak, és az elnevezésbeli különbség nem véletlen – figyelmeztetett Dzsangirov. A Kommerszant emlékeztetett arra, hogy az ősszel a donyecki repülőtér birtoklásáért folyó harcok szolgáltatták az egyik ürügyet arra, hogy a felek a szeptemberi tűzszüneti megállapodás ellenére folytassák a konfliktust.

Andrij Liszenko, a kelet-ukrajnai „terrorellenes" hadművelet parancsnokságának szóvivője hétfőn kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy ukrán katonák készek a nehézfegyvereket hátrább vonni a frontvonaltól, ahogy arról a minszki megállapodás rendelkezik, de nem tudják megkezdeni a műveletet az oroszbarát szakadárok folytonos tüzérségi támadásai miatt.

Rámutatott, hogy a megállapodás értelmében a fegyvernyugvás előfeltétele a nehézfegyverek kivonásának. Közölte, hogy a tűzszünet szombat éjféli életbe lépése óta 112 alkalommal nyitottak tüzet a szakadárok, ami megfogalmazása szerint „nem éppen a fegyvernyugvás ismérve". Megjegyezte, hogy az ukrán hadsereg pedig már előkészítette a terepet a felsorolt fegyverek kivonásra az egyezségben rögzített ütközőzónából, de „sajnos, tűzszünetről egyelőre nem lehet beszélni".

Közben a Donyeck megye déli részén, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő ukrán erők parancsnoksága a Facebookon közzétett közleményében azt írta, hogy a tűszünet hatályba lépése óta 5 katona esett el és 22 sebesült meg a kelet-ukrajnai harcok övezetében. A halálos áldozatok valamennyien az Azov önkéntes alakulat tagjai, a sérültek közül négy az ukrán hadsereg kötelékében szolgál, a többi szintén az Azovnál.

Liszenko később arról számolt be, hogy 25 katona sebesült meg az elmúlt 24 órában a harcok övezetében, a halálos áldozatokról szóló közlést viszont nem tudta megerősíteni.

Közben az orosz védelmi miniszter két helyettese is rákerült az Európai Unió feketelistájára, amelyen azok szerepelnek, akiknek az ukrajnai válsággal összefüggésben folytatott tevékenységük miatt az Európában elérhető javaik – így például bankszámláik – befagyasztásával és az unió területére való beutazási tilalommal sújtanak.

A moszkvai külügyminisztérium szerint képtelenek és ellentmondanak a józan észnek a hétfőn Oroszország ellen érvénybe lépett újabb európai uniós szankciók, s a büntetőintézkedések nem maradnak válasz nélkül.

„Úgy tűnik, hogy Brüsszelben és az EU-tagállamok fővárosaiban a szankciós mechanizmus vagy végleg kicsúszott már az ellenőrzés alól, vagy az uniós döntéshozók összetévesztik vágyaikat a valósággal, és arról próbálják meggyőzni a közvéleményt, hogy Oroszország az EU-szankciók hatására engedékenyebbé válik" – áll a külügyi közleményben. A közlemény hangsúlyozza, hogy a szankciók különösen értelmetlenek a február 12-i minszki megállapodások fényében, amelyek kidolgozásában részt vettek a vezető EU-tagországok első emberei.

Az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek csütörtöki brüsszeli tanácskozásán olyan döntést hoztak, hogy a feketelista bővítésének a hatályba léptetését nem halasztják tovább, annak ellenére sem, hogy aznap hajnalban Minszkben német-francia-ukrán-orosz megállapodás született a csúcsvezetők szintjén a kelet-ukrajnai tűszünet szombat éjféli elrendeléséről.