Különös háborúk a világtörténelemben

Bár a kutyák gyakran jelentenek segítséget a katonáknak a harctéren - egyebek mellett különféle robbanóanyagok keresésében - 1925 októberében éppen egy kutya okozott háborút Bulgária és Görögország között. Az elszökött ebnek ugyanis egy görög katona eredt a nyomába, átlépve a határt, akit emiatt a bolgár határőrök agyonlőttek. Az eset tíz napos háborút eredményezett, melyben közel ötvenen vesztették életüket.

A kutya mellett más állat miatt is robbant ki háború a történelem során. 1859-ben az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia került összetűzésbe az úgynevezett „disznóháborúban”, San Juan vitatott hovatartozású szigetén, miután egy amerikai farmer lelőtte egy brit állampolgár disznóját, amelyik az ő burgonyapalántái között turkált. Az eset nagy port kavart a helyiek között. Az incidenst jelentették az amerikaiak, majd a két évre rá kirobbant polgárháborúban az U.S. Army George E. Pickett kapitányt küldte a szigetre, aki csapatával elfoglalta azt. Válaszul a britek egy flottát küldtek és több héten át patthelyzet állt fenn. 1859-ben végül közös katonai megszállásban egyeztek meg.

Volt azonban, amikor az állatok nem a háború kirobbanásához vezető szereplők voltak, hanem a harcok résztvevői. Az 1930-as évek elején, az Ausztráliát is elérő gazdasági világválság miatt a kormány nem tudta felvásárolni a mezőgazdasági terményeket. Gyakran le sem aratták őket a kereslet hiánya miatt, azonban az emuk felfigyeltek a növényekre, aminek az lett a következméye, hogy jelentős mértékben elszaporodtak. A becslések szerint 1932-ben már húszezernél is több madár volt, akiknek „hadat üzent” az ausztrál hadsereg. Novemberben hajtóvadászatot indítottak az emuk ellen, akik nem adták könnyen magukat. A madarak megszokták az emberek jelenlétet, így azok géppuskákat is felállíthattak a közelükben, azonban az első lövés zajára szétrebbentek, sőt, egy-két golyóval a testükben is képesek voltak tovább szaladni. Az első támadás alatt 50, a másodiknál 12 emu vesztette életét. A harmadik támadásban 2500 töltényt lőttek ki, amelyek miatt két-háromszáz emu és egy farmer néhány tehene is elpusztult. Közel másfél hétig tartott a madarak elleni hadviselés, amit a védelmi miniszter végül lefújt.

1969. július 14-én nem állatok, hanem a labdarúgás miatt csapott össze két ország. El Salvador és Honduras között évek óta feszültség volt a bevándorlási kérdések miatt, amely az 1970-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőjének eredménye után tettlegességig fajult. A salvadoriak 3-2-es győzelmét követően az összecsapás nem ért véget. A támadást El Salvador indította, azonban Honduras ellenállt. A küzdelem öt napon át tartott, és háromezren vesztették életüket. Július 18-án az Amerikai Egyesült Államok közvetítésével a felek tűzszünetet kötöttek. A bevándorló salvadoriak hazatértek, jelentős válságot okozva ezzel az ország gazdaságában. Tíz évvel később a belső társadalmi feszültségek egy több mint egy évtizeden át tartó polgárháborút eredményeztek.

Vannak olyan háborúk, amelyek időtartamuk miatt érdemlik meg a „különleges” jelzőt. A világtörténelem leghosszabb háborúja 1651-től 1986-ig tartott a Nagy-Britanniához tartozó Scilly-szigetek és Hollandia között. A legrövidebb pedig 1896-ban mindössze 45 percig folyt, amely idő alatt Nagy-Britannia lezárta a fegyveres konfliktust Zanzibárral. A brit hajók tüzelni kezdtek a szultán palotájára, melynek következtében a helyiek megadták magukat.