Magyar katonák védik hazánkat

A műsorban szó esett a közelmúltban lezajlott NATO-csúcstalálkozóról, és arról, hogy a szövetség keleti szárnyának megerősítése részeként a hazánkban már januárban létrehozott magyar vezetésű zászlóalj-harccsoporthoz más tagállamok katonái is csatlakozhatnak. Ezzel kapcsolatban a miniszter megerősítette, hogy a keleti országrészben továbbra is csak magyar katonák látnak el szolgálatot, míg a külföldi katonák a Dunántúlon kezdik majd meg a közös felkészülést a Magyar Honvédség erőivel.

„A szövetséget mindig is déli és keleti fenyegetettség veszélyeztette. Éppen ezért a NATO Lengyelországban és a balti államokban békeidőben is megerősített, előretolt jelenléttel bírt. Ez konkrétan négy zászlóalj-harccsoportot jelentett. A szövetség háborús helyzetek kezelésére vonatkozó, lépcsőzetes reagáló tervei alapján, januárban aktivizálták a következő lépcsőfokot, és a többi keleti országban is tervbe vették a fentihez hasonló megerősített jelenlét létrehozását. Hazánk ekkor ajánlotta fel elsők között – egy hónappal a háború kitörése előtt –, hogy magyar katonákkal, önerőből meg fogjuk oldani ezt a feladatot. Románia akkor szövetségesi segítséget kért, más keleti országok pedig még nem hoztak döntést. A mostani NATO-csúcson a reagáló terv magasabb szintre lépett, a megerősített előretolt jelenlét helyett megerősített, előretolt védelmi képességről beszélünk. Zászlóalj-harccsoportunkhoz így más NATO-tagállamok képességei is csatlakozhatnak, és öt ország jelentkezett is. A Magyar Honvédség a keleti országrészben továbbra is teljesíti feladatait, az újonnan csatlakozó országok katonáinak pedig közös kiképzés szükséges azért, hogy együtt tudjunk működni. A kiképzés pedig a Dunántúlon zajlik majd, nem pedig a harctérhez közel” – fogalmazott Benkő Tibor.

A honvédelmi miniszter hozzátette: általánosságban századnyi külföldi katonai erőről beszélünk, azaz 70-150 fős kötelékek érkeznek a Bakony térségébe, akik összekovácsolódnak a Magyar Honvédség kijelölt erőivel. Mint mondta, az amerikai század – korábbi, rendszeresen végrehajtott kiképzésből adódóan – már hazánkban tartózkodik, míg a többi alegység akkor érkezik, ha az adott országok kormányai erre megadják a felhatalmazást. „Természetesen mi leszünk a vezető nemzet” – szögezte le Benkő Tibor. Elhangzott az is, hogy a következő NATO-csúcsot Madridban tartják majd a nyár folyamán.

A tárcavezető a beszélgetés során megerősítette, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, ezért sem katonákat, sem fegyvereket nem küldünk Ukrajnába, valamint a fegyverszállítmányokat sem engedjük át Ukrajna felé hazánk területén. „A magyar nép érdeke nem az, hogy magyar katonák menjenek Ukrajnába harcolni, és fegyverszállítmányok menjenek át az ukrán-magyar határon. Ott csakis humanitárius segítségnyújtásra van lehetőség, és továbbra is minden bajbajutottnak segítünk. A korábban említett NATO-csúcson mindenki egyetértett meglátásainkkal, hiszen a szövetség nem vesz részt ebben a háborúban. Egyetértettek azzal is, hogy ha az adott országban az emberek biztonsága megköveteli, akkor ott nem lehet olyan fegyvereket szállítani, amelyek emberi élet kioltására alkalmasak lehetnek” – hangsúlyozta a miniszter. Benkő Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszországgal történő tárgyalás, egyeztetés nem jelenti azt, hogy „orosz érdekeket szolgálunk.” A NATO-nak erőt kell demonstrálnia Moszkvával szemben, ugyanakkor párbeszédet kell folytatni, mint ahogyan azt több ország elnöke, miniszterelnöke teszi és tette korábban is, közölte a tárcavezető.

Benkő Tibor reagált arra is, hogy a hazánk területén átrepült drón miatt az ellenzék össze kívánja hívni az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságát. „Amennyiben összeül ebben a kérdésben a bizottság, mindenről be fogok számolni, nem nyilvános ülésen. Ezek az információk egyébként nem azért nem nyilvánosak, mert nem akarjuk az embereknek elmondani az igazságot. A drón – nevezzük így – keresztülrepült Románián, Magyarországon és lezuhant Horvátországban, azaz NATO-légtérben zajlott az esemény. Tehát nemzetközi szintű és nemzeti szintű vizsgálatok is folynak az ügyben, ezért nem nyilvánosak bizonyos információk. Ami már tény és az eset komoly tanulsága: nem szabad arra hagyatkoznunk, hogy másik tagállamok úgyis látnak bizonyos gyanús repülő eszközöket; ilyenkor azonnal fel kell hívni a többi ország figyelmét a szokatlan jelenségekre” – húzta alá a tárcavezető.

A rádióműsorban szó esett arról is, hogy a cseh védelmi miniszter egy Twitter-bejegyzésben mondta le részvételét az áprilisban esedékes, kibővített V4-es találkozón. Benkő Tibor a közösségi oldalon közzétett választ nem tartotta „elegánsnak, korrektnek”, ráadásul szerinte a béke és a biztonság megelőz mindenféle pártpolitikai érdeket. „Az úgynevezett V4 plusz találkozón a Nyugat-Balkán békéjéről és Közép-Európa biztonságáról cserélünk eszmét. A régió stabilitását sok tényező befolyásolja, nyilván az orosz-ukrán háború is. A térség országai – többek között a nem NATO-tag Ausztria is – közösen dolgoznak a régió biztonságáért, amely mindenek felett áll” – nyilatkozta a honvédelmi miniszter.