Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Magyar Kultúra Napja – Szentesen

Szöveg: Juhász László |  2009. január 22. 8:23

1823. január 22-én, Szatmárcsekén fejezte be Kölcsey Ferenc Hymnus című, a magyar nép zivataros századaiból alcímet viselő művét. Erkel Ferenc megzenésítése nyomán nemzeti himnuszunk lett a költemény. A rendszerváltás küszöbén az Országgyűlés elfogadta, így 1989 óta a vers születésnapja a magyar kultúra napja.

Ezen a napon megemlékezünk évezredes műveltségünkről, kultúránk értékeiről. A kultúra és a haza védelme szorosan összefonódott. Jelentős számban voltak, akik az irodalomban, a tudományban katonaként is örökbecsűt alkottak.
A HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Közhasznú Társaság Szentesi Intézménye nívós rendezvénnyel tiszteleg a Magyar Kultúra Napja előtt.

Január 20-án, kedden 16 órakor a Hegedűs László Helyőrségi Klub Dísztermében Bese László fekete kerámiái címmel nyílt állandó kiállítás, melyen részt vettek az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Zászlóalj katonái is. A tárlatot Mód László néprajzkutató ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

Szentes a Kárpát-medence jeles fazekas központjai közé tartozik, ahol az agyagiparosok a helyben kitermelt agyagból nem tűzálló termékeket, hanem edényeket, elsősorban korsókat készítettek. Majd a szentesi fazekasság jelentős változásokon ment keresztül, ami elsősorban a polgári-úri ízlést tükröző, fekete díszedények gyártásában jutott kifejezésre.

Ezen fekete kerámiák magas színvonalú előállítását képviseli Bese László művészete.
1926. augusztus 1-jén született Szentesen. 1940-ben kezdte pályafutását inasként. Számára az agyag nem számított idegennek, könnyen elsajátította a fogásokat. Gyorsan beletanult a mesterségbe, hiszen két év múlva már minden termékféleséget el tudott készíteni. 1948-ban felhagyott a mesterséggel és bevonult a honvédségbe. 1950-ben alhadnaggyá avatták, 1974-ben őrnagyi rangfokozatban nyugdíjazták. 2001. október 23-án alezredessé léptették elő.

 

Nyugdíjazását követően a Szentesen házat vásárolt magának, ahol fazekasműhelyt alakított ki, majd ismét munkához látott. Szinte kizárólag fekete kerámia készítésével foglalkozik Kiállított alkotásai között megtaláljuk a kantákat, a korsókat, a lisztes bödönöket, azokat az edényféleségeket, amelyeket inasévei alatt csinált. Több évtizedes oktatói tevékenységének köszönhetően tanítványai közül jó néhányan egyéni stílust kialakítva viszik tovább a mesterüktől elsajátított technikai megoldásokat, motívumkészletet.

A nyugállományú katona, az aranydiplomás művész a különböző kiállítási díjak, elismerések mellett, a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetésben részesült, és 2008-ban a Népművészet Mestere Díjjal ismerték el életművét.

 

Fotó: Vidovics Ferenc