Magyar volt az első világi lovagrend

A különféle lovagrendek története a keresztes hadjáratokig nyúlik vissza. A Szentföld visszafoglalására nyolc nagyobb háborút is indított a pápai állam, illetve a keresztény közösség. A csatározások 1096-tól egészen 1272-ig elhúzódtak. Ezekben a hadjáratokban nem csupán profi, vagy éppen félprofi hadseregek, de gyerekek is rész vettek. A harcok legismertebb résztvevői a keresztes lovagok egységei volt. Ezt a lovagrendet kezdetben főként francia, burgundi és normann nemesek alkották, ami nem véletlen, hiszen II. Orbán pápa francia származású volt. Később ehhez a szövetséghez csatlakoztak a hűbéri rendszerből szabadulni kívánó közrendűek is. A keresztes lovagok pápai áldás mellett indultak csatába. Maga a lovagrend az aszkézist és a keresztény ideákat hirdette, és – miként a többi egyházi lovagrend – a szerzetesi rendek mintájára szerveződött. A vesztes hadjáratok ellenére az uralkodók idejekorán felismerték a lovagrendek fontosságát és hasznosságát, és egyre-másra alakultak a világi lovagrendek. Ezek sorában az egyik első volt a Károly Róbert által alapított Szent György Lovagrend.

Csák Máté hatalmát a rozgonyi csatavesztés ugyan nem törte meg, ám mivel a keleti irányú terjeszkedésének gátat vetett megkezdődött az 1321-ben bekövetkezett haláláig tartó hatalmi agóniája. A feudalizmus újjászervezésének munkálatai csak ezután kezdődhettek meg Magyarországon. Okulva a forrongó belpolitikai helyzetből, Károly Róbert, hasonlóan más uralkodókhoz igyekezett olyan szervezetet létrehozni, ami mind hozzá, mind pedig követőihez hűséges. Mivel Magyarországon komoly Szent György-kultusz volt, ezért 1318-ban létrehozta a Szent György-vitézek Lovagrendjét. Ennek ötven tagja volt. A lovagrend jelvénye a fehér mezőben piros kereszt volt, míg ruházata térdig érő, hosszú fekete csuklyás köpeny volt. A Szent György Lovagrend alapítását mégis 1326. április 24-én ünnepli. (Egyes források egyébként 1323-ra teszik a rend megalapítását.) Ennek oka, hogy ekkor hozták nyilvánosságra a rend alapító okiratát. A Szent György napi eseményen Károly Róbert mellett Boleszló esztergomi érsek, illetve a magyar püspöki kar részt vett. A lovagrend egyházi és világi feladatokat egyaránt ellátott. Egyebek mellett tagjai őrizték a visegrádi fellegvárba szállított Szent Koronát. Zsigmond király Sárkányrend néven 1426-ban szervezte újjá a lovagrendet.

A hős szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri, hőstette miatt lovagok, lovagrendek, fegyverkovácsok, vándorlegények patrónusa volt. Szent György egyike a tizennégy segítőszentnek, akik haláluk előtt ígéretet kaptak Istentől, hogy a bajban hozzájuk fordulókat megsegíthetik. Szent György napjainkban a cserkészek és a rendőrök védőszentje. A szent nevét számos magyar és erdélyi falu őrzi. Sőt, az orosz rubel váltópénzén, a kopejkán is Szent György szerepel. Az úgynevezett Szent György kereszt (fehér alapon piros kereszt) számos ország, így például az angol, vagy a grúz lobogón is feltűnik. A magyar Szent György Lovagrendnek is ő volt a patrónusa. Maga a lovagrend egyébként sem a világi, sem pedig a kánonjog szerint nem szűnt meg létezni Magyarországon. A rendszerváltás után 1990-ben szervezték újjá, történészek és régészek közös elhatározásából. Az alkotmányát a kornak megfelelően átalakították, s a Szent György Lovagrendet 1996-ban közhasznú szervezetté nyilvánították. A lovaggá avatást – amit szentmise előz meg – a mai napig a visegrádi királyi palota lovagtermében végzik, abban a teremben, ahol 1326-ban megalapították.