Méltósággal, könnyen énekelhető zenei jelképeink
Szöveg: Zilahy Tamás | 2011. március 9. 11:00A Zrínyi Média gondozásában, ötezer példányban jelent meg a Nemzeti Zenei Jelképeink című CD. A korong kereskedelmi forgalomba nem kerül, de példányai a napokban eljutnak a Magyar Honvédség valamennyi alakulatához, minden egyetemhez, főiskolához, középiskolához és az általános iskolák zöméhez. A lemez angol nyelvű borítóval ellátott változatát eljuttatják a magyarországi nagykövetségekre is. A Zrínyi Média célja az, hogy 2011. március 15-én már ezzel a Himnusszal és Szózattal köszönthessük nemzeti ünnepünket. A CD-t a mai naptól a Zrínyi Média Digitális Könyvtárából bárki letöltheti.
Az MH Központi Zenekar és a Honvéd Férfikar jóvoltából Kodály és Bartók hazájában ismét egy olyan alkotás született, amely méltó zenei hagyományainkhoz, a lemezre felvitt nemzeti zenei ereklyéinkhez. Maga a hanganyag még tavaly novemberben született meg, a Magyar Rádió 22-es stúdiójában. A zenekar és a kórus többféle változatban, rendkívül magas művészi színvonalon játszotta, énekelte illetve énekelte és kísérte a műveket. Nagyon hasznossá teszi ezt a lemezt az, hogy a Himnuszt és a Szózatot olyan énekelhető szólamban vették fel, amely lehetővé teszi, hogy az ünnepek közönsége könnyedén – s nem, mint gyászéneket – természetesen énekelhesse együtt a Férfikarral vezető zenei imáinkat.
A zenei felvételekben közreműködő, méltán világhírű MH Központi Zenekar a legnagyobb létszámú együttes a Magyar Honvédség állományában működő katonazenekarok között. A 40 fős, szintén világhírű Honvéd Férfikar pedig Közép-Európa egyetlen hivatásos férfikórusa. A lemezen szólót énekel Fátrai János, vezényelnek: Csizmadia Zsolt ezredes, Kovács Tibor alezredes és Strausz Kálmán.
Mint ismert, a lemezen többségében Erkel Ferenc mély nemzeti érzéseket kifejező szerzeményei csendülnek fel. A Himnusz három különböző változatban – kórus és zenekar, zenekar illetve kórus – hallható. De elhangzik Erkel Hunyadi László című operájából a palotás, mint a legismertebb magyar népi eredetű nemzeti tánc, valamint a csárdás udvari változata is. Ugyancsak hallható a CD-n A honfi imája Erkel Bánk Bánjából, és Éljen a haza című alkotás fúvószenekarra és férfikarra átdolgozott változata. Erkel Névtelen hősök című művének témáját az 1848-49-es szabadságharc adta.
Vörösmarty 1835-ben megalkotott Szózatára Egressy Béni írt zenét 1843-ban. A művet második himnuszunkként említik, a korabeli írások, azt a nemzet „béke s hadi" dalának nevezve. A mű – a Himnuszhoz hasonlóan – ugyancsak három változatban hallható.
