Mentés BTR-80 páncélozott csapatszállító járműből

A gépjárművek üléseiből a feltételezhetően nyaki és/vagy háti-ágyéki gerincszakaszon sérültek kimentésére nyakigerinc-rögzítőt és több segélynyújtóval kivitelezhető műfogásokat használunk. A kiemelt sérültet gerinclap (műanyag vagy fa) vagy fém, állítható gerinchordágy segítségével szállítják tovább. Az utóbbi években elterjedt KED-mellény hossztengelyében nagy szilárdságú kevlar alapú merevítőkkel erősített, oldalain flexibilis vászon, műanyag kombinációval. A mellkasi szakaszon három, a végtagoknál egy-egy hevederrel rögzíthető, a fejrészt tépőzáras hevederek stabilizálják. Használata során nem válik azonban feleslegessé a hagyományos nyakigerinc-rögzítő alkalmazása.

Az eddigiek a közutakon nagy számban közlekedő, személy- és tehergépjárművekből történő kimentésre vonatkoznak.
Speciális feladatok végrehajtására tervezett szállító járművekből ugyanezen manőverek végrehajtása több ponton akadályokba ütközik.

Nem lehetséges a „karosszéria" szétvágása, nem hozzáférhetőek a sérültek, sem hagyományos hordágyakkal, sem gerinclappal. Lapáthordággyal (gerinchordágy) sem lehet a sérült(ek) közelébe jutni, mivel az eszközök kis manőverezéssel beférnek ugyan a BTR deszantajtaján, de az ülések és az osztómű miatt szintben elfordulni nem lehet velük. Üresen a hordágyak még esetleg behelyezhetők a raktérbe, de a sérülttel már csak a fizikai méreteik miatt sem lehet kijönni a járműből.

A BTR-rel történő kimentés lépéseit elméleti és gyakorlati foglalkozás keretei között a később valós mentésben résztvevő állománnyal vettük át. A gyakorlat során BTR-rel történő sebesültkimentés volt a foglalkozás témája. Ekkor derült fény a valóságban is arra, hogy a rendszeresített hordágyakkal a sérülteket nem tudjuk a BTR-be helyezni, ill. szintén ekkor szerzett tapasztalatokat az állomány a járművön kívüli sérültek KED-mellénnyel történő rögzítésében, ill. az így rögzített sérültek BTR-be történő berakodásában. 

Valós feladat végrehajtása

Egy többsérültes valós esemény kapcsán került sor BTR-80-ból gerincsérült kimentésére. A baleseti mechanizmusból volt feltételezhető, hogy a gerincet a hossztengelye irányába ható, nagy energiájú ütés károsíthatta.
A riasztást követően talajúton 8 percen belül a baleset helyszínére érő mentőegység három sérültet talált. Egy sérült a járműtől távolabb, bokasérüléssel került szakdolgozó (felcser) által ellátásra. Sérülésének mechanizmusa nem tisztázott.

A harmadik sérült kiérkezéskor is a járműben volt, annak bal első (vezető)ülésén. Panaszai, tünetei alapján bajtársai a bajt súlyosabbnak gondolták annál, hogy kiemelésére önmaguk tegyenek kísérletet. Az ön- és kölcsönös segélynyújtásra kiképzett katonák érdeme, hogy az esemény bekövetkezte és a mentőegység kiérkezése közötti időszakba a nyaki gerinc érintettségének gyanúja miatt a sérült fejét mozdulatlanul tartották.
A mindkét alsó végtag mozgásgyengeségéről, érzészavarairól panaszkodó sérültet a beltér és a jármű nyílásainak szűkössége miatt hagyományos módon nem volt lehetséges kiemelni.

A mentőegység vezetője a BTR vezetőülése melletti (parancsnoki) üléséből végezte el az elsődleges fizikális vizsgálatokat, illetve a sérült kikérdezését. Ez alatt történt meg a nyakigerinc-rögzítő felhelyezése is. Az előkészítést, állapotstabilizálást követően született döntés arról, hogy a sérültet KED mellény segítségével emelik ki a BTR-ből. A vezetőülés feletti búvónyíláson leengedett KED mellényt a BTR-ben lévő mentőegység vezetője és a búvónyíláson lenyúló felcser erősítette a sérültre. A járműben történt ellátás a kiemelésig mintegy 15 percet vehetett igénybe.

A kiemelés során a KED rögzítőhevederei a várakozásnak megfelelően stabilan tartották a sérültet. Kiemelését követően az eddig felhelyezett rögzítők kibontása nélkül vákuum-matracra helyezték. Vénabiztosításra, effektív fájdalomcsillapításra ezt követően került sor, majd ismételt állapotfelmérés, vizsgálat, folytatólagos gyógyszeres kezelést követően döntés született légi úton történő evakuálásáról neurológiai tünetekkel járó gerincsérülés miatt.
A légimentés megszervezésekor sürgető körülményként jelentkezett a közeledő napnyugta. Nehezítette a szervezési munkát a katonai és civil helymeghatározás eltérő rendszere, a mobiltelefonos kommunikáció a pilóta és a helyszín közé ékelődő diszpécserrel, mely többszöri visszahívást, látszólagos idővesztést sejtetett.

A szaggatott, de csaknem folyamatos kommunikáció eredményeképpen az esemény bekövetkezte után mintegy 75-80 perccel az OMSZ mentőhelikoptere a közeli, ködgyertyával megjelölt helyen landolt. A leszállóhely szakszerű kijelölését és a helikopter leszállítását a ZHCS jelenlévő, egri kiképzésű állománya hajtotta végre.A felszerelés kompatibilitásának köszönhetően vákuum-matraccal, KED-mellénnyel együtt tették át a még mindig stabilan rögzítette sérültet a helikopterbe, és a definitív ellátást nyújtó intézetbe szállították.

A sérülttel vitt felszerelést az időközben két könnyebb sérülttel útnak földi MH mentőegység hozta vissza.

A gyakorlatok, illetve a valós feladat-végrehajtás során a KED-mellény területen történő alkalmazásával kapcsolatosan összességében jó tapasztalatokat szereztem. Az eszköz egyszerűsége lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag bármelyik katona (akár egészségügyi végzettségű, akár nem-szervezetszerű eü katona) elsajátítsa a használatát. Ehhez egynapos feladatorientált felkészítés, beleértve a többszöri gyakorlati bemutatót és végrehajtást, elegendő. Az eszköz szállítható állapotában kis helyen elfér, könnyű. Sebesültszállító gépkocsiból kivéve, málhafelszerelés mellett sem okoz nagyobb terhelést. Összehajtott állapotban egy ember szállíthatja úgy, hogy mozgását nem korlátozza, testsziluetten nem nyúlik lényegesen túl. Sebesültszállításhoz három fő szükséges, szükségeszközök alkalmazásával két fő is szállíthatja. Méreteinél, flexibilitásánál fogva alkalmas vákuum-matracon, hordágyon szállításra, a legkülönfélébb sebesültszállító gépkocsikba behelyezhető.

Valamennyi, a helyőrségünkben található sebesültszállító gépkocsinál (4 típus) kipróbáltuk. A sebesültet akár BTR-be is be lehet helyezni KED-mellényes rögzítéssel, ami ezekben az esetekben mintegy helyettesíti a hordágyat, gerinchordágyat. Mindezek mellett eredeti feladatára, vagyis gépjárműből történő kimentésre is jól használható, mégha BTR-ből kell is a sérültet kiemelni.
Összességében használatát, alkalmazását egyszerűnek és hasznosnak ítélem meg, esetleges rendszerbe állításának gondolatát messzemenően támogatom.