Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Messze még a kínai lopakodó hadrendbe állítása

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2012. március 10. 17:27

Alig egy évvel azután, hogy megtette első próbarepülését az első kínai, lopakodó technológiával felszerelt vadászbombázó, internetes portálokon híre kelt, hogy már az idén sor kerülhet hadrendbe állítására. Pekingben ezt hivatalosan cáfolták.

A kínai J-20-as, ötödik generációs két hajtóműves harci gép készültségi foka még messze nem teszi lehetővé, hogy hadrendbe állítsák – reagált a híresztelésre a kínai légierő egyik tábornoka, akit a kínai népi gyűlés folyó ülésszakán kérdezett meg a Fa Csi Van Pao (Fa Zhi Wan Bao) című lap.

Kao Shou-vej (Gao Shouwei) beszámolt róla, hogy a gép tesztrepüléseit még folytatják.

A harci gép tulajdonságaira vonatkozóan megjegyezte, hogy az F–22-es amerikai lopakodóval összehasonlítva előnyei és hátrányai is vannak.

A J–20-ast a Chengdu Aircraft Industry Group fejlesztette ki, s nagy meglepetést keltett, amikor Rober Gates amerikai védelmi miniszter pekingi látogatása idején mintegy 15 perces próbarepülést végeztek vele. Gates akkor úgy nyilatkozott, hogy meglepte a bejelentés.

A kínai gépet az eredeti tervek szerint 2017–2019 között állítják hadrendbe.

A nyugati megfigyelők első megnyilatkozása a rendelkezésre álló információk és napvilágra került fotók alapján az volt, hogy külsejét tekintve a gép valóban azt sejteti, hogy a radarok számára láthatatlan, de kételyeiket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy műszakilag megfelel a csökkentett észlelhetőség követelményeinek.

A kínai ipart ismerő szakértők szerint az elektronika és a hajtóműgyártás fejlettsége területén Kína még messze elmarad a Nyugattól, s a prototípust inkább „PR-lopakodónak" minősítették.

Későbbi hírek azt sejtették, hogy a kínai „lopakodó" megalkotásához a délszláv bombázások idején lelőtt amerikai F–117-es lopakodó egyes darabjait is felhasználták, de a szakemberek hozzátették, egy ilyen gép kifejlesztése akkor is évtizedes nagyságrendű feladat.

Más jelentések szerzői úgy vélték, Oroszország adott át technológiát Kínának, mivel a gépek ismerői bizonyos hasonlóságot véltek felfedezni a J–20-as és a MiG 1.44 vadászrepülőgép között. Utóbbiból csak két kísérleti példány készült. Az orosz RSK MiG repülőgépgyártó konszern visszautasította a feltételezést, ráadásul úgy vélte, a kínai gépnek mostani formájában nincs katonai jelentősége.