Most vagy soha!

Az elmúlt tíz évben olyan, akár Oscar-jelölésig jutó, a széles közönség figyelmére igényt tartó művek kerültek előtérbe, mint például Christopher Nolan modern nemzeti eposza, a Dunkirk, a nyolcvanas évek klasszikus akció formáját felélesztő, kimért Top Gun: Maverick, a habkönnyű, akcióközpontú Midway, a harcok borzalmait és pszichés nyomását testközelből bemutató 1917 vagy tavaly a Remarque első világháborús regénye alapján készült Nyugaton a helyzet változatlan. Jelenleg is fut a Napóleon, ami ugyan a kultikus hadvezér-politikus alakját nem pontosan körvonalazza, több csatát igyekszik hadművészeti-taktikai oldalról elénk tárni. A téma iránt érdeklődők természetesen jövőre sem fognak unatkozni. Nekik öt háborús vonatkozású filmet ajánlunk a 2024-es kínálatból.

The Ministry of Ungentlemanly Warfare – bemutatódátumra vár

Amikor Guy Ritchie-t a közönség elkönyvelte a kilencvenes évek végi brit grit hullámban megrekedt, nemzedéki alkotónak, a szatirikus hangvételéről és dinamikus vágásairól ismert rendező előállt a meglehetősen érett műnek mutatkozó Úriemberekkel. Jóllehet 2019-es nagy visszatérése óta épp olyan ipari mennyiségben sorjázza a nívós poénokkal tűzdelt, de meglehetősen híg filmeket, mint korábban, jövőre két munkájára is érdemes lesz odafigyelni. A Netflixen debütál majd az Úriemberek világában játszódó gengsztersorozat, illetve vászonra kerül az eredetileg két sor hosszúságú címet viselő The Ministry of Ungentlemanly Warfare (magyarul: Udvariatlan Hadviselés Minisztériuma). Nem lehet nem észre venni a nagy példakép, Quentin Tarantino Becstelen brigantykjával húzható párhuzamot: a történet szerint maroknyi elitcsapat szivárog be német hátországba a második világháború alatt. Nyelvi játékokban és váratlan fordulatokban dúskáló, a politika és a háború angolosan szkeptikus olvasatát kínáló művet várunk Guy Ritchie-től.

Civil War – premier: április 24. (külföldön)

Alex Garland következő filmjét annyi titok övezi, mintha nem az Ex Machina, az Expedíció vagy a hazánkban az HBO műsorán vetített Devs rendezőjének munkájáról volna szó. A Jesse Plemons és Kirsten Dunst főszereplésével készülő Civil War koncepciójáról egyelőre annyit lehet tudni, hogy fenyegető, disztópikus közeljövőben játszódik, amikor az Egyesült Államok nyílt polgárháború, fegyveres harc színterévé válik. A több mint háromórás cselekmény egy újságíró stábot követ, akik a valamikor egységes ország útjait járják. Az alternatív szemléletű sikerfilmekért felelős A24 stúdió forgalmazta film a legszigorúbb, R-es korhatár-besorolást kapta és speciális IMAX vetítőtermekben is vászonra küldik majd.

Escape from Germany – premier: április 11. (külföldön)

T.C. Christensen korábban kevésbé ismert, főleg kosztümös-romantikus filmekkel vétette észre magát, következő munkája viszont szélesebb figyelemre igényt tartó, feszült mozinak ígérkezik. Remélhetően Magyarországon is bemutatják majd a beszédes címet viselő Escape from Germanyt, aminek egyes jeleneteit a budapesti Nyugati Pályaudvaron forgatták. Az igaz történeten alapuló mű annak a 85 amerikai keresztény misszionáriusnak a kalandját követi, akik a náci Németországból próbálnak kijutni, elmenekülni. Ne feledjük az események kontextusát: 1939-ben a Harmadik Birodalom megdönthetetlen, hódító erőnek tűnik, míg az Egyesült Államok egyelőre nem hadviselő fél. Hőseink csak elkötelezett német polgárok és az Úr segítségében bízhatnak.

Dűne: Második rész – premier: február 29.

Nem szorosan kapcsolódik a témához, de érdemes a fantasztikus világokban játszódó háborúkra is vetni egy pillantást. Jövőre Furiosa előzménytörténetével bővül a Mad Max posztapokaliptikus univerzuma, valamint vászonra kerül a Rohirim háborúja című új Tolkien adaptáció. A legnagyobb várakozás ugyanakkor a Dűne második részét övezi, ami science-fantasy létére valószerű képet igyekszik festeni a nyers hatalmi érdekek és dinasztikus politikai vetélkedések természetéről. A mindenkori politika parabolájaként felfogható Dűne regényciklus abban a tekintetben is különlegesnek számít, hogy technicizált, a bolygókat kolonizáló jövőben játszódik, amikor az emberiség már megvívta háborúját és eltörölte a mesterséges intelligenciát, részben pedig visszafordult a spiritualitás felé. Denis Villeneuve első filmadaptációja grandiózus audiovizuális élmény, azonban sok kritika érte pongyola karakterábrázolása és felszínes cselekményvezetése miatt. A direktor a bírálók szavát hallva vállalást tett, hogy a folytatásban többet foglalkozik majd a politikai motivációk megrajzolásával és általában a történettel. Február végén kiderül, mire jutott a hazai forgatás révén részben magyar érdekeltségű stáb.

Most vagy soha! – premier: március 14.

Ne feledkezzünk meg a magyar kínálatról sem, hiszen a hazai alkotók figyelme újabban a történelmi múltba réved. Idén a – Steve Dent hollywoodi akciórendező segédletével készült – Hadik a Mária Terézia korabeli harcszíntérre, míg a Tündérkert Báthory Gábor erdélyi fejedelem idejére vezette a közönséget. 2024 kiemelt produkciója a márciusi ifjakat előtérbe állító Most vagy soha! lesz. A cselekmény az 1848. március 15-i pesti forradalmi események körül forog, amiben a politikai vonatkozású cselekményszál mellett szerepet kap hőseink mindennapi élete, valamint a friss előzetes alapján kiélezett kardpárbajok sem maradnak ki a filmből. Az idealista, elhivatott Petőfiék hiteles ábrázolása új fénytörésbe állíthatná az ifjúság iskolai ünnepségeken megfakult alakjait és nézeteit.