Nagy menetelés Szegedtől Világosig

Az események felidézését dr. Vass László ügyvéd, az 1848-49-es Szegedi 3. Honvéd Zászlóalj Hagyományőrző Egyesület vezetője tartotta. Két hagyományőrző társával együtt, korhű öltözetben megjelenve, és hitelesen tükrözve az előadás témáját, melynek címe „A dicsőséges Szegedi 3. Honvédzászlóalj menetvonala és ütközetei az 1848-49-es Szabadságharcban".

Az egyesületet egyébként 1998. március 14-én, a Szabadságharc 150. évfordulója alkalmából alapították. Jelenleg hatvan fő a létszámuk a diákoktól kezdve az idősebbekig. Kérdésemre, hogy mi volt az ösztönzője a szervezet létrehozásának, Vass László elmondta: hogy már gyermekkora óta 1848 bűvöletében él, és ezt próbálta átadni gyerekének, barátainak, ismerőseinek, majd ahogy a kor eseményeit többször elmesélte, rájött, hogy ezeket megtehetnék az eredeti helyszíneken is. Ez volt a kiindulás, amelyből az elmúlt években komoly hobbi lett.

Az előadás a hagyományos egyenruhák bemutatásával kezdődött. A művészi pontossággal készített, díszes ruhák teljes hitelességgel adják vissza a kor öltözékét. Az alezredes úr büszkén mesélte, hogy azokon a gombok, a zsinórok eredetiek, és a hozzá tartozó kard is eredeti, még 1848-ból való, és részt vett a híres ütközetekben. A fegyverzeteik között láthattunk pisztolyt, különböző puskákat, de birtokolnak több ágyút is, és ezekhez a fegyverekhez engedélyük van a fekete lőporral való használathoz.

Mai katonaszemmel nézve szinte hihetetlen, hogy a puskák javadalmazásaként összesen tizenhat lőszert adtak a fegyverhez, mert utána meleg vízzel át kellet mosni a csöveiket, hogy újra használhatóak legyenek. Az előadáson emellett Hallhattunk a kor harcmodoráról, megismerhettük a gyalogság, lovasság, tüzérség alkalmazási lehetőségeit, fortélyait az ütközetek során. Megcsodálhattuk a 3. Honvéd Zászlóalj hadilobogójának és a díszzászlójának pontos másait.

A hadilobogónak, melyre a katonák felesküdtek, nagy jelentősége volt az ütközetek során. Elbukása, elvesztése a csata vesztes végét jelentette, mely után feloszlatták az alakulatát.
Az előadás második részében Vass László részletesen vázolta a szegedi 3. Honvéd Zászlóalj menetvonalát és ütközeteit. A hosszú menetelés kezdete 1848. június 6-án kezdődött Szegedről. A Perlaki hídfő bevételével a zászlóalj átesik a tűzkeresztségen, és megvívja első ütközetét. A jarkovaci hadműveletek során kerül föl a fehér kakastoll a katonák sipkájára, és innentől kezdve „fehér kakastollas zászlóalj"-ként emlegetik őket. Budapest, Vác, Komárom komoly és sikeres hadműveletek voltak. Majd visszavonulás, Miskolc, Debrecen, Nagyvárad. Végezetül Világos, ahol a sok, sikeres ütközet után, a Szabadságharc hős katonái letették a fegyvert.

A zászlóalj 1280 katonával indult a harcokba, és bő egy éves menetelés után, az indulók közül mindössze 197-en fejezték be a csatározást. Az út hosszú és rögös volt. Az előadó számvetése alapján, megközelítőleg 4700 kilométert tettek meg a katonák gyalogszerrel, esőben, sárban, hóban, kánikulában.
Az alakulat tiszthelyettesei nagy érdeklődéssel, és figyelemmel hallgatta a színvonalas, és értékes kiegészítésekkel fűszerezett előadást. Befejezésül a Hagyományőrző Egyesület vezetője így köszönt el a katonáktól:

– Önök büszkék lehetnek, hogy ilyen katonák nyomdokaiba léptek.

További képek:

Fotó: Juhász László