Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

„Olyanokat keresünk, akik szeretik a kihívásokat”

Szöveg: MH ÖKMP, Burillák Marcell | Fotó: a parancsnokság felvételei |  2024. október 4. 9:51

A különleges műveleti erők szakmai kompetenciájuk miatt, talán a Magyar Honvédség legkevésbé ismert részének tűnhetnek. „Még a katonák számára is olykor homályos, pedig most egy új alegység állományába várunk kihívásokat kereső és fejlődni vágyó embereket” – mondják a Többnemzeti Különleges Műveleti Légi Osztag vezetői. Az idei Brave Warrior 2024-EU gyakorlat keretében tervezett légi osztag felmérő gyakorlata előtt beszélgettünk velük a formálódó hazai különleges légiműveleti osztag lehetőségeiről Szolnokon.

2024.10.04. Légi osztag Szolnok SG (2)_nyito

Mikor alakult az osztag és mi a rendeltetése?

Ha kicsit visszatekintünk időben, 2019-ben született az az új koncepció, mely alapján hazánk nemzetközileg vállalt kötelezettséget, elsősorban a nemzeti célokat szem előtt tartva hozzunk létre egy különleges légiműveleti osztagot, melynek rendeltetése a szárazföldi különleges műveleti erők kiszolgálása, támogatása. Ennek figyelembevételével a műveletek tervezése és végrehajtása során olyan eljárásokat alkalmazunk, amelyek a lehető legjobban támogatják a feladataikat. További célként fogalmazódott meg, hogy nemzeti és nemzetközi megerősítő elemekkel kiegészülve az osztag képes legyen biztosítani a NATO Különleges Műveleti Komponens Parancsnokság (SOCC) képességcsomagba tartozó a Többnemzeti Különleges Műveleti Légi Osztag képességet vagyis az MN SOATG-t, amely a közelgő gyakorlaton előzetes értékelésre kerül.

Miben különbözik egy szárazföldi és egy különleges légi műveleti katona?

Inkább onnan közelítsük meg, hogy miben hasonlítanak. Alapvetően olyan személyekről van szó, akik kihívást keresnek a nehezen megoldható feladatok során. A szárazföldi különleges műveleti elemeknek rendkívül nehéz dolga lenne légi támogató erők nélkül, de az is előfordul a szárazföldiek támogatják a légi csapatainkat. A földi és légi feladatok rendszere elválaszthatatlanok egymástól, ezért a szakállományok kiképzettsége, annak szintje és ezekből fakadó feladatkörei is összefüggenek.

Milyen célt tűztek ki az új képesség kialakításakor?

A NATO által megfogalmazott elvekhez igazítottuk saját nemzeti szintű elvárásainkat. Az osztag létrehozása a pilóták kiválasztásával és speciális felkészítésével kezdődött. A képesség kezdeti kialakításában fontos szerepet kaptak azok a különleges felszerelések és eljárások, amikkel egy ilyen repülő alegységet különleges műveletekre fel lehet készíteni. Ezt követően létrehoztuk a törzselemet, ami vezeti és rendszer szinten összeköti az alakulatot a különleges műveleti komponens parancsnoksággal.

Nagyságrendileg mekkora egy különleges műveleti alegység, milyen létszámmal működik ideális esetben?

Ez mindig műveletre szabott, az adott küldetés céljától függ, ezért nem lehet konkrétan meghatározni az ideális létszámot. Az a fontos, hogy a végrehajtók, a kiszolgálók, valamint a szükséges törzselemek úgy tudjanak működni, hogy az hosszú távon is fenntartható legyen egy adott műveletet tekintve.

Milyen képességeket várnak el?

Természetesen fontos, hogy az adott típusra professzionálisan kiképzett harckész helikoptervezetőkkel dolgozzunk, akik speciális eljárásokat is ismernek: kijuttatási, személyi mentési vagy éppen tűztámogatási feladatokat látnak el úgy, hogy azzal a leghatékonyabb módon támogassák szárazföldi egységeket. Az is fontos, képesek legyenek úgymond szárazföldi fejjel gondolkodni, hiszen létfontosságú a „két dimenzióban” lévő katonák közti bizalom. A parancsnokok és a törzs feladata pedig az, hogy úgy szabjanak feladatot a végrehajtó alegységeknek, hogy a küldetésorientált gondolkodás mellett lehető legkörültekintőbb módon figyelembe vegyék a repülés- és műveleti biztonsági szempontokat is.

Ez nagyon magas szintű felkészültséget feltételez, tehát ilyen katonákat keresnek?

Beosztástól függetlenül egy bizonyos attitűdöt keresünk: olyanokra van szükségünk, akik értik a különleges műveletek világát és pontosan az ilyen kihívásokat keresik. Nálunk talán más a terhelés és az életritmus a többi, a Magyar Honvédség kötelékéhez tartozó alakulathoz képest. A szárazföldiekétől eltérő, ám hasonlóan összetett kiválasztási rendszeren kell végig menni annak, akik hozzánk akarnak kerülni. Ha átjutottak a rostán, már egyengetjük az útjukat.

Milyen előképzettséget várnak?

A légiműveletitől akár teljesen eltérő szakmai múlt nem zárja ki, hogy valaki megbecsült és értékes tagja legyen az állománynak. Nemcsak végrehajtó, hanem kiszolgáló elemre is szükségünk van. A híradóinformatikai szakemberektől egészen a logisztikai beosztottakig minden pozícióba olyan embereket keresünk, akik szívügyüknek érzik a hivatásukat. Az a legizgalmasabb az egészben, hogy egy teljesen új úton járunk, ami összeköti a különleges erők sokszínű állományát, és hogy hasonló érdeklődésű és hozzáállású katonák találkoznak.

Közeleg az októberi Brave Warrior 2024-EU, hogyan készülnek rá?

A Brave Warrior gyakorlat során tulajdonképpen a jelenlegi állapotunkat, képességeinket mérik fel az erre kiválasztott és felkészült szakemberek a NATO által jóváhagyott szempontrendszer alapján. A gyakorlat ideje alatt a saját, erre a célra összeállított forgatókönyvet, ún. szcenáriót használunk, követjük, ami a különleges műveleti erők kiképzési céljait szolgálja. Egy-egy légi és szárazföldi különleges műveleti osztag elhagyja a bázis laktanyáját és áttelepül egy civil környezetben/területen található előretolt műveleti bázisra, ami már önmagában kihívást jelent. Itt közös műveleteket hajtanak végre, amely során a szárazföldi osztag erőkifejtését támogatja a légi komponens.

Mennyire lehet alapozni az Afganisztánban szerzett missziós tapasztalatokra?

Az afganisztáni ellenálló műveletek húsz éves tapasztalatát nem felejtjük el, de mára már más típusú eljárásokkal foglalkozunk. Gondolkodásmódban és cselekvésben is fel kell készülni egy jóval nagyobb, sokkal komplexebb és magasabb kockázatú biztonsági környezetre, ami a lehető leggyorsabb reagálást és alkalmazkodást igényel.

Egy ilyen művelet mekkora erő bevonását feltételez. Kiket vonnak be a végrehajtásba?

A Magyar Honvédség Összhaderőnemi Különleges Műveleti Parancsnokság állománya elsősorban a törzselemben és a gyakorlat tervezésében, irányító törzsében jelenik meg. A végrehajtásban legnagyobb létszámban az MH Kiss József 86. Helikopterdandár és az MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár erői és eszközei vesznek részt. Számos megerősítő modul vagy elem támogatja a gyakorlatot, például híradóinformatikai, vegyivédelmi, műszaki szakemberek és természetesen a repülőműszakiak. A támogatásban jelentős részt vállal az MH Bornemissza Gergely 2. Felderítőezred, az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred, az MH Sodró László 102. Vegyiharc Ezred és az MH Dánielfy Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezred is.

Tartalékos katonák is részt vesznek a gyakorlatban?

Igen, az MH Bauer Gyula 5. Területvédelmi Ezred kijelölt katonái biztosítják az előretolt bázis őrzés-védelmét. Ez a feladatrendszer egyébként is a területvédelmi erők, vagyis az ezredek egyik alaprendeltetése, így amellett, hogy ők támogatnak minket, mi is biztosítunk plusz kiképzési lehetőséget részükre, így mindkét fél számára hasznos együttműködésről beszélhetünk. Nagyon pozitív tapasztalataink vannak a tartalékosokról, lelkes és tettre kész katonákkal szoktunk találkozni.

Milyen más országok, nemzetek erőivel dolgoznak még együtt?

Itt vannak például a szomszédos Szlovák Fegyveres Erők katonái, mint a magyar vezetésű Regionális Különleges Műveleti Komponens Parancsnokság egyik partnernemzete, ezért a szlovák különleges műveleti légi csoport helikopterével és a hozzá tartozó személyzettel végrehajtó erőként vesz részt a gyakorlatban. Mellettük a bolgárok Többnemzeti Különleges Műveleti Légikiképző Programban betöltött partnerségünk miatt csatlakoznak. Ők merev szárnyú repülőeszközzel és helikopterrel támogatnak minket, Magyarország pedig az együttműködés keretében platformot biztosít az ő légierő specifikus képességellenőrzésük számára.  

A különleges légiműveleti gyakorlaton megjelennek a Magyar Honvédség új eszközei is?

Természetesen. A magyar különleges műveleti légi csoport H145M típusú helikopterrel látja el feladatát, valamint a harci-támogató erők fontos részeként drónos felderítő és drónvédelmi képességet biztosít számunkra a MH Bornemissza Gergely 2. Felderítőezred.

Volt már hasonló léptékű megmérettetésük korábban?

A gyakorlat egyes elemei természetesen megjelentek már a korábban végrehajtott feladataink során, de ilyen volumenű és ilyen célok mentén szervezett gyakorlaton most veszünk részt először. A gyakorlat után közel egy évünk lesz pótolni azokat a hiányosságokat, amiket az értékelő csoport feltár. Nem dőlhetünk hátra, folytatnunk kell a megkezdett munkát annak érdekében, hogy ez az új különleges műveleti légi képesség minél hatékonyabban tudja szolgálni a Magyar Honvédség érdekeit és egyben a szövetséget érintő kihívásokat egyaránt. Izgalmas feladatok elé nézünk!