Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Országvédelem és halogató harc

Szöveg: Pogrányi Zoltán zászlós |  2010. november 5. 12:01

„Az egyes számú tájékozódási pont, jobb ötven, távolabb kétszáz. Szétbontakozott harckocsi szakasz Öskü irányába támad! A szakasz tüzével semmisítse meg!” – hangzott a parancs a harckocsik rádióiból a nullaponti lőtéren. A tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár katonái itt hajtottak végre szakaszszintű, éleslövészettel egybekötött harcászati gyakorlatukat október utolsó hetében.

Ám e parancs kiadását és végrehajtását megelőzően a tatai alakulat Harci Támogató, és Lövész zászlóaljainak katonái még rengeteg feladatot kaptak hajtottak végre. A gyakorlaton részt vevő gumikerekes haditechnikai eszközök és kezelőszemélyzetük közúton, konvojban érkeztek meg a Magyar Honvédség legnagyobb lőterére, míg a lánctalpas eszközök vasúti átcsoportosítást követően foglalhatták el a számukra meghatározott körleteket.

– A már önmagában sem egyszerű kitelepülés után szinte minimális pihenés mellett, folyamatos harcászati tevékenység várt a tatai katonákra – mondta el Kása István őrnagy, a Harci Támogató Zászlóalj törzsfőnöke, a gyakorlat vezetője. A lövész szakasz, páncéltörő és tüzér tűzszakaszok és a harckocsi szakasz az országvédelemhez kapcsolódó harc fogásait gyakorolták, ám nem egy előrelátható klisé alapján, hanem az éles helyzet kihívásait imitálva. Míg a harckocsizó és lövész katonák a harcászati feladatokat hajtották végre, addig egy lövész szakasz alájátszóként az ellenség bőrébe bújt.

A valós helyzettel kizárólag a kijelölt döntnökök voltak tisztában, a harctevékenységben érintett parancsnokoknak önállóan kellett dönteniük. Az ellenség támadását követően halogató harcot folytatva vonultak vissza, majd mentek át ellenlökésbe.
„A folyamatos kiképzés azért meghozza a gyümölcsét" – mondta Kása őrnagy.

A harcjárművek és harckocsik parancsnokai – bár nem hibátlanul – de jól irányították beosztott állományukat, és a

parancsok végrehajtásában sem mutatkozott komolyabb hiba.

A kisebb hibák kiküszöbölésére, valamint a kialakult technika finomítására, csiszolgatására is van nagyon jó módszer. A gyakorlás, gyakorlás, és még egy kis gyakorlás – tette hozzá a gyakorlatvezető.
A gyakorlat végrehajtását nem csak az időjárási viszonyok, és a pihenésre fordított minimális idő nehezítette, de az a tény is, hogy a lőtér bizonyos részei a Natura 2000 tájvédelmi körzethez tartoznak páratlan növény és állatviláguknak köszönhetően.

Egyes területeken még a gumikerekes harcjárművek is csak a kijelölt útvonalon haladhatnak. Ám ezen területek érintésekor a szimulált harc nem állt meg. A technikai eszközök rugalmasan, a feladat és a környezetvédelmi rendszabályok maximális figyelembevételével, oszlopmenetben haladtak át a következő alkalmas terepszakaszra, hogy újból felvegyék a harcot az ellenséggel.

Fotó: A szerző felvételei