Pilisen búcsúztatták a veterán őrvezetőt

Már csak a hadtörténészek kutatásai alapján összeállított tudományos dokumentumok bizonyítják a legendás Szent László hadosztály katonáinak hazaszeretetét, hősi helytállásukat a második világháború utolsó évében. Információink szerint ugyanis a pár napja elhunyt Antal Imre őrvezető, egykori rajparancsnok volt a hadosztály utolsó tagja, aki a katonatársaival átélt megpróbáltatásokat, a harcokban elesett társak emlékét felidézhetné.

Imre bácsi 1926. szeptember 24-én született Kismarján. Leventeként, 17 évesen önként jelentkezett katonai szolgálatra. Alapkiképzése még be sem fejeződött, amikor újoncként a frontra vezényelték – a Szent László hadosztály lövész katonája lett. A harcokban megsebesült: egy gránátrepesz fúródott a combjába. A háború után egy évet még Németországban, az amerikaiak által őrzött egyik táborban tartották fogva, szabadulása után pedig gyalog tért haza a szülőfalujába - szinte azonnal besorozták három évre.

Antal Imre hetven évesen költözött Pilisre. Az idős veteránra - a hősök napján tartott ünnepi megemlékezésen – a polgármester hívta fel Szabó Zoltán hagyományőrző tizedes figyelmét. A Szent László Hadosztály Honvéd Hagyományőrző Egyesület városban lakó tagja pedig idén nyáron arra is rábeszélte példaképét, hogy utazzon velük Letkésre, a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége hagyományos, az egykori hadosztály emlékét ápoló Szent László napi megemlékezésre. Antal Imre őrvezető hihetetlennek tartotta, hogy volt alakulatának dicső helytállására már büszke lehet, a rendszerváltásig ugyanis az volt a hivatalos álláspont, hogy Waffen SS alárendeltségében szolgáltak.

A július 2-i letkési találkozón részt vett dr. Lippai Péter dandártábornok is. A Magyar Honvédség Parancsnoksága szárazföldi haderőnemi szemlélője név szerint üdvözölte Antal Imrét. Beszédében hangsúlyozta: nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy találkozhatott a legendás hadosztály, valószínűleg utolsó élő katonájával.

A találkozó után három hónappal Imre bácsi elhunyt. Az idős veterán gondviselését az utóbbi két évben Hajnal Csilla vállalta. A város polgármestere vidám, szerethető emberként emlékszik pártfogoltjára, aki tiszteletre méltó kora ellenére sokat olvasott. Naprakész volt az aktuális bel- és külpolitikai hírekből, amelyek hátterét szívesen latolgatta a vendégeivel. Büszke volt rá, hogy tiszta a tudata és kiváló egészségi állapotnak örvend. Többször hangoztatta: Pilis legidősebb polgáraként szeretné barátaival együtt ünnepelni a 100. születésnapját... 

A Szent László hadosztály katonái hazaszeretetének, hősiességüknek az emlékét az egykori magasabb egység nevét büszkén viselő, szolnoki székhelyű, de országos tagságú Szent László Hadosztály Honvéd Hagyományőrző Egyesület ápolja. Nagy Péter tartalékos százados az egyesület elnöke, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Szolnoki Hadkiegészítési Szakgyűjtemény – Sorkatona Múzeum gyűjteménykezelője, valamint Boldizsár János tartalékos törzsőrmester, alapító alelnök elmondták: több mint húsz évvel ezelőtt kötelezték el magukat a Magyar Királyi Honvédség második világháborús hagyományainak a felkutatására, megőrzésére és korhű megjelenítésére.

A Letkésen rendezett találkozókon azért tartják fontosnak a részvételüket, mert 1944 decemberében a térségben harcolt a Szent László hadosztály gerincét képező két alakulat, a vitéz Bertalan Árpád honvéd ejtőernyős ezred és a repülő lövész ezred. Önfeláldozó hősiesség árán tartóztatták fel az ellenséges erőket addig, amíg a szövetséges csapatok át nem keltek az Ipolyon, nyugati irányba menekítve a még harcképes alakulataikat.

A magyar ejtőernyős fegyvernem megszervezésében meghatározó szerepet vállalt, Jutaspuszta térségében 1941. április 12-én tragikus körülmények közt elhunyt posztumusz alezredes emlékét pedig az egyesület székhelyén, a Szolnokon helyőrségben állomásozó MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár ápolja. Antal Imre őrvezetőt a Szent László Hadosztály Honvéd Hagyományőrző Egyesület és az Egri Honvéd Hagyományőrző Csoportja tagjai katonai tiszteletadással búcsúztatták. A díszelgők sorában állt a Budapestről érkezett Tar János rendőr százados is, aki a második világháborúban repülőtisztkén szolgált édesapja emlékére, repülő tizedesi egyenruhában rótta le tiszteletét az elhunyt veterán emléke előtt.