Precíz fogadtatás – minden időben

Visszakanyarodva a kezdetekhez, a NATO Erőket Integráló Elemeket 2014-ben hozták létre, a keleti régió tagországaiban. Első körben hat ilyen elem kezdte meg a működését, majd Szlovákia és hazánk csatlakozásával, 2016-ban nyolcra bővült a létszám. Az integráló elemek fő feladata dióhéjban nem más, mint a NATO nagyon magas készenlétű, és az azt követő erők fogadásának, állomásoztatásának, illetve tovább mozgatásának támogatása. Mindez egyszerűnek hangzik, a gyakorlat azonban természetesen ennél sokkal összetettebb. Mint ahogyan Topor István ezredes, az NFIU HUN parancsnoka mondja: folyamatos készenlétben teljesítik napi szintű feladataikat.

„Egy példával szeretném érzékeltetni munkánk jellegét. A közelmúltban ide látogatott az elöljáró szervezetünk, a Lengyelországban települt, NATO Északkeleti Többnemzeti Hadtestparancsnokságának parancsnoka, Sławomir Wojciechowski altábornagy. Miután meghallgatta a jelentésem, azt kérdezte: a mai napon készen áll-e a szervezet, ha esetleg élesben kellene feladatot végrehajtani? Azt válaszoltam: igen. És a jövő héten is ez lesz a helyzet? - kérdezte. Újfent igennel válaszoltam. Valós helyzetben alapvetően két különböző forgatókönyvre készülünk – mint a fentiekből látszik - az év minden napján. Vagy az esetleges hazánkba érkező NATO erőket kell telepíteni, vagy pedig tranzitországként szolgálunk bizonyos csapatmozgásoknak. Napra, sőt, szinte órára letervezett minden (helyszínek, útvonalak, igénybe vehető objektumok), ha esetleg a szövetség nagyon magas készenléti erői mozgásba lendülnek – mégpedig 48 órás készenléttel” – tájékoztat a szervezet alapfeladatairól a parancsnok. Vizsgáljuk meg, hogy mindez miként működik a gyakorlatban. Tételezzük fel, hogy egy NATO-alegység települ hazánkba. Ilyen esetben általában Magyarországra érkezik egy szemrevételező, előkészítő csoport, akik valószínűleg kevesebb friss részletet ismernek az országról, mint az NFIU. Az integráló elem viszont képes arra, hogy a rendelkezésére álló információk átadásával gyorsítsa ezt a folyamatot.

„Azt szoktam mondani, hogy voltaképpen információs bázisként szolgálunk. Önállóan készítünk igen részletes felméréseket, elemzéseket utakról, repülőterekről, vasútállomásokról és különböző objektumokról, szükség esetén pedig minden információt biztosítani tudunk a szövetség részére. Ha például egy alegységnek nagy teljesítményű darura van szüksége, logisztikus törzstisztjeink meg tudják mondani milyen szervezettől lehet beszerezni, és koordinálják is a folyamatot. Egy másik, kézzel fogható példa a vasútállomások pontos rakodó kapacitása. Az interneten általánosan fellelhető információk alapján ugyanis bajosan lehet pontosan megtervezni például egy vasúti szállítást, ha nem áll rendelkezésre minden, ehhez szükséges információ. Mi folyamatosan frissítjük az adatbázisainkat. Legutóbb, amikor a járványhelyzet megengedte, például az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisra vonatkozó adatainkat vetettük össze a valósággal. Lényeges az is, hogy különböző civil cégekkel, szervezetekkel is szorosan együttműködünk. Ezek egyike a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Szükség esetén rendszerükön keresztül azonnal élőképet kaphatunk az utak forgalmáról, helyzetéről” – mondja Topor ezredes. Hozzáteszi, hogy az MH Bakony Harckiképző Központnál jelenleg állomásozó amerikai lövésszázaddal is napi szintű kapcsolatban vannak. Hogy csupán egyetlen, sajnos nagyon is aktuális példát említsünk: a szövetséges katonák a székesfehérvári alakulattól kapják meg a járványhelyzetre vonatkozó mindenkori belföldi szabályokat.

Szervezeti felépítését tekintve az NFIU nem különbözik más NATO-szervektől. Ugyanúgy megtalálhatóak a különböző J-főnökségek, éppen csak mindez kisebb léptékben. A szakterületekért olykor csupán egy-két törzstiszt felel, éppen ezért nagyon fontos, hogy a szövetség által minimálisan előírt feltöltöttségi szintet (90 százalék) tartani tudják, máskülönben ugyanis akár teljes részképességek is kieshetnek a rendszerből. Szerencsére ezzel itt nincs probléma.

„Napi rutinunkat többek között értekezletek lefolytatása, napi-heti szintű jelentések és értékelések összeállítása képezi. Az itt szolgáló törzstisztek számára tanfolyamokat, felkészítéseket szervezünk – belföldön és külföldön egyaránt. Ez kiváló lehetőség arra, hogy az ide delegált törzstisztek az adott szakterületeken bővítsék ismereteiket. Szervezetünknél nagyjából két-három évente váltják egymást a tisztek, tehát az új kollégák felkészítése is folyamatos. Mivel többen a szolgálatuk kapcsán járnak először hazánkban, a civil életbe való beilleszkedésüket is segíteni kell – ehhez minden külföldi katonatársunk kap egy úgynevezett magyar szponzort. Amellett, hogy állandóan készülünk az esetleges műveleti feladatokra, Magyar Honvédség és NATO-szintű gyakorlatokon is részt veszünk – amennyiben persze ezt a járványhelyzet megengedi” – enged bepillantást a mindennapokba az ezredes.

Ha pedig már a gyakorlatoknál tartunk, a napi rutin igencsak megváltozik majd a közeljövőben az NFIU HUN-nál, mert mint ahogyan a bevezetőben említettük: májusban ismét NATO-szintű képességfelmérésen esik át a szervezet.

„Közismert, hogy a különböző szintű NATO-parancsnokságokat három évente kell megméretni. Miután annak idején elértük a teljes műveleti képességet, „kiváló” minősítéssel hajtottuk végre a legelső ilyen gyakorlatunkat. A magas szintből most sem szeretnénk engedni. Érdekesség, hogy az értékelő gyakorlat megszervezése a befogadó nemzet, így tehát jelen esetben a Magyar Honvédség feladata. A NATO úgynevezett monitorokat, megfigyelőket küld, akik a magyar szakemberekkel együttműködve végzik az ellenőrzést, a szövetség által kidolgozott és jóváhagyott kritérium-rendszer alapján. Ez a kritérium rendszer igen szigorú; felöleli valamennyi szakterületet, meghatározva a követelményeket, hozzáadva a teljes értékelő rendszert. Az intenzív felkészülés és felkészítés már megkezdődött: híradó-informatikai rendszerekkel összehangolva saját magunknak tervezünk előzetes gyakorlatot. Az ellenőrzés egyébként két részre oszlik. Az első az adminisztratív rész, ahol az ellenőrök a feladataink végrehajtásához szükséges minden dokumentumot megvizsgálnak. A felmérés gyakorlati részében pedig fiktív forgatókönyv alapján, elképzelt incidensek és felmerülő képzeletbeli problémák között kell bizonyítanunk: képesek vagyunk adott esetben valós körülmények között is ellátni műveleti feladatainkat” – ecseteli a NATO ellenőrzés lefolyását Topor István ezredes.

Érdekesség, hogy az előzetes tervek szerint a magyar NFIU megmérettetését valós csapatmozgásokkal járó NATO-gyakorlathoz kötötték volna, de a koronavírus-járvány ezt a tervet is felülírta. Csak reménykedni tudunk benne, hogy megalakításának ötödik évfordulóját idén szeptemberben ünneplő hazai NFIU úgymond precízen és méltóságteljesen tudja fogadni majd a jeles ünnepet is – természetesen alkalmazkodva a mindenkori járványügyi szabályokhoz.

(A maszk nélküli fotók a koronavírus-járvány előtt készültek.)