Spartan Race-en a 37-es műszakiak!
Szöveg: MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred | 2016. április 20. 6:21A Spartan Race a világ egyik legnagyobb terepakadály-futó versenye, ami hat kontinens tizenöt országában zajlik. 2015-ben hárman vettünk részt a mogyoródi futamon, melyről nagy lelkesedéssel meséltünk a kollégáknak, és idén már tizenhatan vágtunk neki. Csapatunk nevének a Unity 37-et választottuk, ami az egységet, bajtársiasságot jelképezi.
A regisztráció után Antal László ezredeshez, az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred parancsnokához vezetett az út: támogatást kértünk a felkészüléshez és a helyszínre utazáshoz. A parancsnokkal való egyeztetés után lehetőség nyílt külön edzésterv alapján készülnünk, és autóbuszt is biztosított számunkra.
Április 9., Visegrád: a verseny napja! A kiírás szerint több mint 5 kilométer és tizenhat akadály a sprinttáv. A valóság 8,6 kilométer, húsz akadály és 380 méter szintemelkedés volt. Az akadályok között található palánk, kötélmászás vizesárokból , dárdahajítás, homokzsákcipelés, majomlétra, szögesdrót alatti sárban kúszás. Amelyik akadályt nem tudtuk teljesíteni, ott harminc darab burpee-t, azaz hatütemű fekvőtámaszt) kellett büntetésből csinálni. Visegrádon fergeteges hangulat és több mint ötezer ember fogadott bennünket; a rajtcsomag felvétele után készen álltunk a futam megkezdésére, ami 11.30-kor bemelegítéssel indult.
3…2…1…AROOOOOOOOOOO!!! Rajt!
Kellően felpörögve, végre beszabadultunk a pályára! Jött az első pár akadály, amelyek még túl könnyűnek is bizonyultak, így vigyorogva rohantunk tovább. Aztán jött a hegy… Kisiskolásként is felmentünk a visegrádi hegyre, most, erős katonaként sem jelenthet gondot – gondoltuk. Nos, mire nagy nehezen felküzdöttük magunkat, már nem volt őszinte a mosoly egyikünk arcán sem. A lejtő láttán mindenki megkönnyebbült.
Majd elkezdődött: patakon átgázolni, szerpentinen szaladgálni, homokzsákkal a meredek hegyoldalra fel, majd le… kötélpályán át, negatív palánkon mászva, egyensúlyozz, de ha leesel… és leestél: így hát büntető 30 burpee!
Futás tovább!
Gerelyhajítás szalmabálába, majomlétra, még egy palánk… csak itt alatta a jéghideg vízbe lebukva juss át, amint kapsz levegőt, csuromvizesen – átfázva… fuss tovább! Harchoz! Sárban kúszás, szögesdrót alatt. Fel, vagyis le az újabb vizesárokba, vízből fel a nyálkás kötélen felmászni. Nem megy? 30 burpee…
Zsákfelhúzás kisujjból, és már ott a cél, de az összevissza himbálózó gyűrűs majomlétrán vezet az út. Leestél? 30 burpee… Majd a várva várt, kiérdemelt lángoló célvonal, ahol a csapat többi tagja, az érem, a jutalmak és a célfotó vár. Fázol, vacog a fogad, fáj a lábad, a fogad között is a Duna homokja serceg, elfáradtál becsülettel, de mosolyogsz, és úgy örülsz annak az éremnek, mintha most vennéd át a lottóötöst!
Csapatunk kellően elfáradva rohamozta meg a meleg buszt. Az út első fele csendesen telt, mindenki pihent és élménybeszámolót tartott a mellette ülőnek. Kíváncsian nézegettük a netet, vajon milyen eredményt értünk el, ugyanis 394 csapat indult. Végül hatvankettedikek lettünk. Szép eredmény. A busz végéből egy hang: – Mikor lesz a következő futam? – Október 22., Tokaj Super 10+ kilométer, 20 akadály! Válaszul csak annyi hangzott el:
– Arooooo Unity 37!