Stoltenberg: A KFOR kész beavatkozni a szerb-koszovói régió stabilitásának veszélyeztetése esetén
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2022. augusztus 19. 11:27A NATO parancsnoksága alatt működő koszovói nemzetközi békefenntartó haderő, a KFOR kész beavatkozni a régió stabilitásának bármilyen veszélyeztetése esetén – jelentette be augusztus 17-én, szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, Aleksandar Vucic szerb elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Jens Stoltenberg a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozva kijelentette: a NATO koszovói jelenléte a stabilitást szolgálja. „Mindent meg kell tenni a régióban kialakult feszültség elmérgesedésének megelőzésére. A NATO mintegy négyezer, a helyszínen szolgálatot teljesítő katonája kész segítséget nyújtani a feleknek ez irányú törekvéseik megvalósításában” – fogalmazott a NATO-főtitkár. Stoltenberg hangsúlyozta: arra ösztönzi a két ország vezetőjét, tanúsítsanak önuralmat a megbeszélés során, és törekedjenek egymás álláspontjának megértésére. Egymás megértése a helyzet elmérgesedésnek megelőzését szolgálja – húzta alá. Kijelentette: noha a helyzet javult, minden fél, különösen a belgrádi és pristinai tisztségviselők felelőssége, hogy megakadályozzák az eszkalációt.
A NATO-főtitkár azt megelőzően találkozott a szerb elnökkel, hogy csütörtökön tartják az Európai Bizottság szervezésében a Szerbia és Koszovó kapcsolatának helyreállítását célzó úgynevezett Belgrád-Pristina párbeszéd ülését. Stoltenberg a nap folyamán Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel is találkozik.
Aleksandar Vucic a sajtótájékoztatón azt mondta, nehéz tárgyalásokra számít a Belgrád-Pristina párbeszéd keretében, ugyanis – mint fogalmazott – „a felek szinte semmiben sem értenek egyet”. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a tárgyalók megtesznek mindent a megoldás érdekében. „Remélem, elég bölcsek leszünk ahhoz, hogy megoldásra jussunk kompromisszum elérésével. A béke és a stabilitás a legfontosabb Szerbia számára” – fogalmazott Vucic, majd hozzátette: szeretnék megerősíteni az együttműködésüket, és el akarják kerülni az eszkaláció vagy a konfliktus mindenfajta lehetőségét.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök, a NATO-főtitkárral közösen késő délután tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: országa keresi a NATO-tagság lehetőségét, amelynek megvalósulása nemcsak a régió, hanem az egész világ biztonságának és stabilitásának megerősítését szolgálná. Koszovó politikája teljes mértékben összhangban van a közös transzatlanti értékekkel – hangsúlyozta. Közölte továbbá, hogy Koszovó biztonsági és a védelmi szerveinek képzése a NATO sikere. A KFOR-képzés a legmagasabb szintű képességeket és kapacitást biztosította a koszovói rendvédelmi erők számára, amelyek teljes mértékben megfelelnek a NATO-elvárásoknak – tette hozzá a koszovói miniszterelnök.
Jens Stoltenberg a sajtóértekezleten kiemelte: mindenfajta nézeteltérést párbeszéd útján kell rendezni. A párbeszéd folytatása lehetőséget biztosít Koszovó számára, hogy hangsúlyt adjon az európai közösség iránti elkötelezettségének – tette hozzá.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de 2018-ban meg is szakadtak, mert Koszovó 100 százalékos vámot vezetett be a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra. Az intézkedést később visszavonták. A kapcsolat rendezése mindkét fél számára azért is fontos, mert csak így tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt.