„Szavakkal leírhatatlan”

A harmadik év elsősorban a kiválasztás időszaka, ekkor dől el ugyanis, hogy forgószárnyas vagy merevszárnyas gépen fognak-e szolgálni a jövő pilótái. A folyamatban nagy szerepe van az orvosi vizsgálatok eredményének, de természetesen a hallgatók céljait és „álmát” is figyelembe veszik. Legtöbbet azonban oktatóik értékelése nyom a latba, akik az első repült órától kezdve folyamatosan monitorozzák tisztjelölt tanítványaikat, feltérképezve képességeiket, erősségeiket és gyengeségeiket, a fejlődésük ütemét.

„A legnagyobb kihívás azzal a tudattal megbirkózni, hogy minden repülésnek súlya van. Mindegyikre a lehető legjobb tudásunk szerint kell felkészülnünk, hiszen nincsen második esély” – hangsúlyozza Kismartoni Mátyás hallgató főtörzsőrmester. Hozzátette: ha valaki ezt az utat választja hivatásaként, elsősorban megfelelő motivációra van szüksége, ami tapasztalata szerint átsegíti az embert minden nehézségen és megpróbáltatáson.

S hogy milyen érzés több évnyi gyakorlás és tudásszerzés után az első önálló felszállás? „Szavakkal leírhatatlan” – véli Donáth Ádám hallgató főtörzsőrmester és amilyen átéléssel ezt mondja, abból az ember érzi: valóban megfogalmazhatatlan.