Szorul a hurok Kadhafi körül

Ostromgyűrű veszi körül Moammer Kadhafit: csütörtökre az ellenzéki felkelés már a keleti országrész után nyugatra is átterjedt, a jelentősebb városok közül csak Tripolit hagyva a Líbiában 42 éve hatalmon lévő diktátor kezében. Az ellenzék leállította az olajexportot és mindenütt a felkelőknek adta az irányítást.

Több napos öldöklés után a felkelés fészkében, Bengáziban kezd visszatérni a normális kerékvágásba az élet: bár gyakorlatilag minden kormányzati épület kifosztva és felgyújtva áll, internet nincs, az üzletek pedig zárva vannak, az utakon újra megjelentek az autók, az emberek pedig hosszú sorokban követelik a bankok kinyitását.

Az ország második legnagyobb városát jelenleg egy ügyészekből, bírókból és más köztisztviselőkből összehívott „ideiglenes bizottság" irányítja, amely a törvényes rend helyreállításán dolgozik. „Úgy kezdtük, mint jogainkért küzdő hivatalnokok, most pedig forradalmárok lettünk, és nem tudjuk, hogyan boldoguljunk. Negyvenkét év barbarizmus után saját hangot és saját arcot szeretnénk" – idézett egy helyi bírót, Amal Bagaigist a Guardian.

Az állami televízióban leadott félórás beszédében Kadhafi rá is játszott a pillanatnyi bizonytalanságra. Leszögezte, hogy országában a polgárháborút Oszama bin Laden és az al-Kaida szítja. Szerinte a terrorszervezet tagjai hallucinogén anyagokat adtak a fiatal líbiaiaknak, amelyek „állati cselekedetekre" ösztönözték őket. (Amerikai nagykövetségi közlés szerint a BBC, a CNN és más nyugati médiumok munkatársait az al-Kaida terroristáinak tekintik a líbiai hatóságok.) „Most, hogy az olaj megállt, hogyan fognak élni az emberek? Bin Laden támogatja őket? Hogyan fognak kocsit venni, megházasodni, mindent olcsón megvenni? Talán át kellene gondolnunk a fizetéseket" – monologizált a líbiai vezető, egy gyors váltással II. Erzsébet brit királynőre térve át.

Kadhafi szerint ő maga is csak egy szimbolikus vezető, aki nem hoz törvényeket, csak „szülői" tanácsokat ad. Kiemelte, hogy a királynő tíz évvel korábban – 1959-ben – került hatalomra nála, mégsem döntötték meg az uralmát. Ezután újra Bin Ladent vádolta Irakért, Afganisztánért és azért is, mert „meg akarja ölni a gyerekeiteket".

Mondanivalóját Kadhafi végül azzal zárta, nem tudja, mikor lesz vége az erőszaknak, de felszólította a szülőket, hogy „vegyék el a fegyvereket gyermekeiktől".

A Guardian kommentárja szerint Kadhafi beszéde a Róma üszkein merengő Néró császárt idézte: teljesen elszakadt a külvilágtól.

A Bengázi és Tripoli között félúton fekvő városban, Miszrátában is több napos erőszak után vehették át a felkelők a hatalmat; a Kadhafihoz hű erők az éj leple alatt távoztak. A köztük és a felkelők között dúló harc fő színhelye most a Tripolitől 45 kilométerre nyugatra lévő város, az-Zavija, amelynek lakóihoz Kadhafi állítólag nemsokára beszéddel fordul. Bár Miszrátába később állítólag visszatértek a Kadhafihoz hű egységek, ami súlyos vérontáshoz vezetett a városi repülőtérnél, a felkelést vezető egyik helyi bíró internetes közleménye szerint a hadsereg „becsületes" tisztjeinek vezetésével elűzték az „elnyomó rezsim" képviselőit.

Felkelői kézben van az összes déli olajkút is. Innen érkező hírek szerint teljesen leálltak az olajszállítások, és a felkelők védelmük alá helyeztek minden ott dolgozó külföldit. Csak az egyik olajmezőről napi 80 ezer hordó nyersanyagot tartanak vissza, nem akarván, hogy Kadhafi és rezsimje „részesüljön a privilégiumból, hogy Európának exportálhat" – ahogy az egyik mérnök fogalmazott.

Vaklárma, hogy lelőtték Kadhafit

Az Egyesült Államok kész a következő napokban lépéseket tenni a líbiai erőszak megfékezésére azon túl is, hogy kezdeményezi az észak-afrikai ország kizárását az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából – jelentette ki csütörtökön P.J. Crowley, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. A szóvivő nem részletezte a kilátásba helyezett további lépések mibenlétét, csak annyit közölt, hogy az amerikai eszköztárban sok minden szerepel, a pénzügyi szankcióktól a multilaterális fellépésig. Egy esetleges katonai akcióval kapcsolatban mindössze annyit mondott, hogy a haderő képviselőit „teljes mértékben" bevonták a tervezett intézkedések kidolgozásába.

„Azzal számolunk, hogy a következő napokban lépéseket teszünk, de időbe telik annak felmérése, hogy bármilyen lépést is teszünk, az majd sikerrel gyakorol-e nyomást a líbiai kormányra annak érdekében, hogy tartsa tiszteletben az emberek jogait és cselekedeteit" – mondta Crowley.

A Fehér Ház szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy Washingtonnak módjában áll cselekedni, ha a közel-keleti zavargások súlyos fennakadást okoznak az olajellátásban. Jay Carney szerint a Fehér Ház „nagyon is tudatában" van az olajárak emelkedésének, ugyanakkor tevékenysége egyelőre a megfigyelésre és a Nemzetközi Energiaügynökséggel való konzultációra korlátozódik.
Barack Obama elnök egy washingtoni tanácskozáson kifejezte meggyőződését, hogy az olajárak hamarosan stabilizálódnak és a piacok hamarosan napirendre térnek a líbiai helyzet fölött. Az amerikai kormánynak nincs oka arra, hogy halottnak vélje Moammer Kadhafi líbiai vezetőt – jelentette be Washingtonban egy névtelenséget kérő kormányzati tisztségviselő, miután az olajpiacon elterjedt, hogy az ezredest lelőtték, aminek következtében valamelyest csökkent az energiahordozó ára. New Yorkban csütörtökön bejelentették, hogy a líbiai vezető elleni további intézkedések megvitatására hamarosan ismét összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A rendkívüli ülés időpontját még nem tűzték ki, de megfigyelők szerint pénteken vagy a hétvégén tarthatják meg.