Mi várható az uniós védelmi miniszteri találkozón?

Magyarország 2011 első félévében először tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével, illetve az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) működésének megkezdésével a soros elnöki feladatok jelentős mértékben átalakultak. A közös biztonság- és védelempolitika és az EU külső képviselete területén lényegében megszűnt a féléves soros elnökség feladat- és hatásköre, ezen a területen a főkoordinátor az Unió mindenkori kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Ebből fakadóan Magyarország a közös biztonság- és védelempolitika területén elsősorban támogató feladatokat („supporting presidency") lát el. Mint Hende Csaba hozzátette, ennek jegyében hazánk is Catherine Ashton figyelmébe ajánlott bizonyos témaköröket erre a félévre.

Az informális csúcs témáiról a miniszter elmondta: a résztvevők áttekintik a jelenleg folyó uniós katonai műveleteket, így az EUFOR Althea, az EU NAVFOR Atalanta és az EUTM Somalia missziókat, megvitatják a képességfejlesztés aktuális kérdéseit, így napirenden lesz a képességek megosztását és csoportosítását célzó kezdeményezés (pooling & sharing), a műveletekhez kapcsolódóan a tervezés és vezetés-irányítási képességek javítása, a civil és katonai képességek közötti szinergiák kihasználásának szükségessége, valamint az EU harccsoportok helyzete. A partnerek emellett az Európai Védelmi Ügynökség előtt álló legfontosabb feladatokat is áttekintik. A második munkaülés témái az EU és a NATO, illetve az EU és az ENSZ együttműködése. A pénteki napon Magyarországra érkezik a NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen is.

Észak-Afrika: nem merült fel a beavatkozás lehetősége

Kérdésre válaszolva Hende Csaba azt is elmondta: az észak-afrikai események hatására nincs napirenden semmiféle változás a két afrikai magyar missziót illetően. „A Sínai-félszigeten tevékenykedő misszió bővítése vagy szűkítése a Camp David-i békeszerződést aláíró három fél, illetve az ENSZ döntésének függvénye", emelte ki a miniszter, aki személy szerint nem számít arra, hogy a közeljövőben változások következnének be ezen a téren. Mint fogalmazott, egyelőre bármilyen ezzel kapcsolatos fejtegetés csakis távoli spekuláció lehet.

A beszélgetésen az Afrika szarvánál tevékenykedő EU NAVFOR Atalanta misszió jövője is szóba került. „Az utolsó brüsszeli csúcson is behatóan érintettük ezt a kérdést, hiszen a térségben egyre veszélyesebb a kalózok tevékenysége", mondta Hende Csaba, aki szerint ezt illetően az elfogott kalózok bírósági felelősségre vonása, illetve a büntetés-végrehajtási kérdések a legbonyolultabbak, de emellett arra is tekintettel kell lenni, hogy a kalózok jelenleg is mintegy hatszáz túszt tartanak fogva. „A kalózok a római kor óta jelen vannak ebben a térségben, vagyis a probléma nem tegnapi keltezésű", tette hozzá a miniszter, aki emlékeztetett: Magyarország mindössze egy megfigyelő tiszttel vesz részt a misszióban. Arra a kérdésre, mely azt firtatta, felmerült-e annak gondolata az illetékes vezetők körében, hogy esetleg katonák kísérjék a térségben közlekedő kereskedelmi hajókat, nemmel válaszolt.

Előrelépési lehetőségek, vitás kérdések

„A NATO-EU-együttműködés, mely a találkozó egyik fő témája, nem tartozik azon pontok közé, amelyekben áttörést lehetne várni, és ennek elsősorban a Ciprus körüli viták jelentik az okát", fogalmazott Hende Csaba. Hozzátette: bízik abban, hogy a csúcson vendégként részt vevő NATO-főtitkárnak, Anders Fogh Rasmussennek lesznek felvetései a kérdést illetően. Mint mondta, konkrét előrelépésre leginkább a rögtönzött robbanóeszközök elleni védelem, illetve az egészségügyi biztosítás és együttműködés kérdéseiben lehet számítani, bár ismét hangsúlyozta: a csúcs informális jellegéből következően döntések itt biztosan nem születnek majd.

A vitás kérdések közé tartozik az EUFOR Althea missziója is Boszniában. A honvedelem.hu kérdésére Hende Csaba rámutatott: az alapkérdés ezen a téren az, hogy az ENSZ jelenleg hatályos mandátumának lejártát követően végrehajtó vagy nem végrehajtó jellegű legyen-e az azt követő szerepvállalás. „Ebben a kérdésben mindenképpen közös döntést kell hozni", hangsúlyozta a honvédelmi miniszter. „Az egyes tagállamok egyoldalú lépéseit sem elvi szinten, sem magyarként nem tudom helyeselni, hiszen hazánknak rendkívül fontos érdekei fűződnek a Balkán biztonságához."

A képességfejlesztés legaktuálisabb kérdése, a pooling & sharing kapcsán Hende Csaba hangoztatta: a témában a védelempolitikai igazgatók január végén megrendezett ülése is élénk vitákat eredményezett, Magyarország pedig elkötelezett amellett, hogy a következő hónapokban folyamatosan napirenden tartsa a témát, és mindent megtesz majd az érdemi haladásért. „Viszonylag szerény lehetőségekkel bíró országként már csak a költséghatékonyság miatt is a lehető legnagyobb mértékben érdekeltek vagyunk a duplikációk elkerülésében", hangoztatta a miniszter, aki kiemelt fontosságúnak nevezte a felesleges párhuzamok kiiktatását és az egyes védelmi struktúrák együttműködését. Jó példaként említette a tárgykörben a pápai bázisrepülőtéren működő SAC légiszállító flottát.

Fotók: Tóth László