Teljes harckészültség – közel az azeri-örmény háború

Óriásira nőtt a feszültség Örményország és Azerbajdzsán között vasárnap délelőtt, miután Jereván közlése szerint az azeri erők nehéztüzérséggel támadtak célpontokat Hegyi-Karabah területén. Azeri közlés szerint akciójuk ellencsapás volt, válasz arra, hogy az örmény támogatást élvező erők azeri célpontokat támadtak a régióban.

Háborút hirdettek? Megkapják! – közölte a Hegyi-Karabah Köztársaság, más néven Arcah Köztársaság miniszterelnöke, Arayik Harutyunyan abban a videóban, amit Örményország hivatalos Twitter-oldalán tettek közzé. A helyi hatóságok arról számoltak be, hogy a régió székhelyén, Sztepanakertben és a környező falvakban is lövedékek csapódtak be, több ház is megrongálódott, és sebesültek is vannak.

Vasárnap reggel az örmény kormányfő közölte, hogy egy azeri támadást elhárítva az örmény haderő lelőtt két azeri katonai helikoptert, három drónt, és kilőtt három páncélozott harcjárművet. Azeri részről azt állították, hogy az általuk indított katonai akció válasz volt egy örmény támadásra.

Az EU-tagállamok nevében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke súlyos aggodalmának adott hangot, és felszólította a feleket, hogy haladéktalanul szüntessék be a katonai műveleteket, és térjenek vissza a tárgyalásokhoz. Ez az egyedüli járható út, az egyedüli módja annak, hogy elejét vegyék a konfliktus eszkalálódásának – írta Twitter-üzenetében a vezető uniós tisztségviselő. Törökországban a kormánypárt szóvivője, Omer Celik azt írta Twitter-oldalán, hogy Ankara „vehemensen elítéli az Azerbajdzsán elleni örmény támadást”. A török álláspont szerint örmény provokáció történt, és Örményország veszélyezteti a regionális békét. A török elnök szóvivője is elítélte Örményországot, amiért polgári célpontokra támadt, és ezzel megsértette a tűzszünetet.

A két, egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaságnak régóta területi vitája van egymással: a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah a Szovjetunió megszűnésekor, 1991-ben kinyilvánította függetlenségét, vagyis elszakadását Azerbajdzsántól. Baku fegyverrel lépett föl a szeparatisták ellen, és bár a felek 1994-ben fegyverszünetet kötöttek, a térség azóta is alacsony intenzitású fegyveres konfliktus színtere. Júliusban a szinte mindennapos határmenti villongásoknál komolyabb összecsapás tört ki Hegyi-Karabahtól északnyugatra, az azeri-örmény határ térségében. A felek akkor is egymást okolták a konfliktus elmérgesedéséért.

Örmény vádak szerint Azerbajdzsán polgári célpontokat támadott Hegyi-Karabahban Polgári célpontok ellen intézett támadást az azeri haderő a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban. Ezt Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök jelentette be vasárnap reggel. Az örmény védelmi minisztérium közlése szerint az incidensre adott válaszul az örmény hadsereg lelőtt két azeri katonai helikoptert és három drónt. Szintén örmény forrás szerint az azeri haderő Hegyi-Karabah régió székhelyén, Sztepanakertben is támadott több célpontot, bár az nem derült ki, hogy mik voltak ezek.

Az azeri védelmi minisztérium azt írta közleményében, hogy „ellenoffenzívát indított a teljes frontvonalon, hogy véget vessen az örmény haderő műveleteinek, és megvédje a civil lakosságot”. Baku elismerte egy helikopter elvesztését, de közölte, hogy a légi jármű személyzetéből senki sem sérült meg. Az azeri és az örmény támogatást élvező erőket egymástól elválasztó vonal sűrűn aláaknázott senkiföldje, vagyis nem lakott területen húzódik – jegyezték meg hírügynökségi tudósítások.