Terrorista szervezetté nyilvánítja a húszikat Washington

Mike Pompeo a döntést a húsziknak a határon átnyúló támadásaival, a kereskedelmi hajók és a civil lakosság elleni fenyegetésével indokolta. Az amerikai külügyi tárca vezetője hozzátette, hogy terroristának minősítik a húszik három vezetőjét, Abdulmalik al-Húszit, Abdulhálik Badreddín al-Húszit és Abdullah Jahja al-Hákimot is.

Noha a jemeni kormány és a húszik már 2018 decemberében, a svédországi Rimbóban tárgyalásokat kezdtek a tűzszünetről, az egyeztetések azóta megrekedtek, az előbbi pedig hétfőn üdvözölte Pompeo bejelentését. A jemeni külügyminisztérium Twitteren további politikai és jogi nyomásgyakorlást sürgetett Washingtonnál a húszikkal szemben.

A kormány, amelyet a húszik 2014-ben űztek el Szanaából, az Egyesült Államok legfőbb régiós szövetségesének számító Szaúd-Arábia támogatását élvezi, vezetője, Abed Rabbó Manszúr Hádi pedig Rijádban él.

Több washingtoni tisztségviselő szerint a külügyminisztérium a napokban Kubát is visszahelyezi a terrorizmust támogató országok listájára, ahonnan az előző elnök, Barack Obama idején került le. Az Egyesült Államok és Kuba viszonyában Obama elnöksége alatt bekövetkezett enyhülés után a Trump-kormányzat számos intézkedést visszavont, visszatérve Washington sok évtizedes embargós politikájához.

A nevük elhallgatását kérő tisztségviselők szerint január 20-i távozása előtt Pompeo ki fog térni Teherán és az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet kapcsolataira is, és további iráni jogalanyokat sújtana szankciókkal.

Jóllehet a húszikkal kapcsolatos döntést a Trump-adminisztráció már hónapok óta fontolgatja, nemzetközi szervezetek tiltakozására mindezidáig nem hozta meg. Novemberben egyebek közt António Guterres ENSZ-főtitkár is arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen jellegű döntés csak mélyítené a jemeni humanitárius válságot, amely szakértők szerint a világ legsúlyosabbja. Diplomáciai források hozzáteszik, hogy ez a lépés akadályozná a jemeni béketárgyalásokat is.

A hét végén Pompeo azt is bejelentette, hogy Washington feloldott Tajvannal szemben minden önként vállalt külügyminisztériumi korlátozást, amelyeket azért hozott, hogy Kína kedvében járjon. A korlátozások a kapcsolatokat szűkítették amerikai és tajvani tisztségviselők között. Feloldásuk – jegyzi meg a Reuters hírügynökség – nagy valószínűséggel élezi majd a feszültséget Peking és Washington között.

Iránnal kapcsolatban Washington egyebek közt azzal vádolta Teheránt, hogy menedéket adott az al-Kaida alvezérének, Abu Mohammed al-Maszrinak, akit augusztusban izraeli ügynökök gyilkoltak meg a síita állam területén. Az iráni külügyminisztérium tavaly cáfolta, hogy kapcsolat lenne a rezsim és az al-Kaida között. Donald Trump leköszönő amerikai elnök 2018-ban kiléptette országát az iráni nukleáris programra vonatkozó, többhatalmi atomalkuból, és ismét széles körű szankciókkal sújtotta az iszlám köztársaságot. A két ország viszonya azóta feszült.

„Fenntartjuk magunknak a jogot, hogy válaszoljunk a Trump vagy bárki más által vezetett adminisztráció bármely minősítésére” – szögezte le Mohamed Ali al-Húszi. Hozzátette azt is, hogy a jemeni népet nem érdeklik e minősítések mindaddig, amíg Washingtonnak része van a jemeniek lemészárlásában.

A döntést Mike Pompeo amerikai külügyminiszter jelentette be helyi idő szerint vasárnap. A rendelkezés január 19-én, egy nappal Joe Biden megválasztott amerikai elnök beiktatása előtt lép életbe.

A bejelentést követően több nemzetközi szervezet aggodalmát fejezte ki, attól tartanak ugyanis, hogy a rendelkezés súlyosbítaná a jemeni humanitárius katasztrófát. Mohamed Abdi, a Norvég Menekült Tanács (NRC) jemeni irodavezetője rámutatott arra, hogy a polgárháború sújtotta arab ország importja már így is nyolcvan százalékot tesz ki, így pedig az élelmiszerek és gyógyszerek behozatala még nehezebbé válik.

Az amerikai külügyi tárca vezetője mindazonáltal hozzátette: Washington olyan intézkedéseket léptet majd életbe, amelyek enyhítenek a döntés humanitárius helyzetre gyakorolt hatásán. Ezek közt szerepelne az amerikai pénzügyminisztérium által kibocsátandó, a segélyszállítmányok jóváhagyását biztosító engedélyek is.

Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború a kormányellenes síita húszik és a nemzetközileg elismert jemeni elnökhöz, a Rijádban tartózkodó Abed Rabbó Manszúr Hádihoz hű erők között. A lázadók ellen 2015 márciusában lépett hadba a kormánycsapatokat támogató arab koalíció az Egyesült Államok fő régiós szövetségesének számító Szaúd-Arábia vezetésével. A polgárháborúban több mint százezren vesztették életüket, és milliók váltak földönfutóvá.