Timosenko ellenállását megtörte a gazdasági válság

Immár hivatalossá vált: az ukrán államfő-választáson Viktor Juscsenko nyert, megelőzve Julia Timosenkot. A Magyar Külügyi Intézet legutóbbi rendezvényén az előadók arra keresték a választ: a választók döntése milyen hatással lehet az ukrán belpolitikai életre, miként befolyásolhatja az ország külpolitikáját, miből fakad az államfő legitimitása, és mennyire erős is ez a pozíció.

Meglepően tiszta választások

Ukrajnában véglegessé vált az elnökválasztás eredménye. Julia Timosenko miniszterelnök – bár jelentősen csökkentette az első fordulóban elszenvedett mintegy tíz százalékos hátrányát, nem sikerült a hendikepet ledolgoznia. Ugyanis a második fordulóban a regnáló miniszterelnök alig három százaléknyira közelítette meg Viktor Janukovicsot. Az első fordulóban egyébként három jelölt ért el úgymond értékelhető eredményt. A már említett két politikuson kívül az egykori ukrán jegybank elnök, Szerhij Tihipko a szavazatok mintegy 13 százalékát szerezte meg. A politikus ugyanakkor a második forduló előtt már idejekorán jelezte, hogy egyik jelölt mellett sem kívánja letenni a voksát, ugyanakkor bármely erő győzne is, a miniszterelnöki jelölést elfogadná. Tán ennek a tartózkodásnak is köszönhető, hogy végül Julia Timosenko a voksok 45,47 százalékát, míg Viktor Janukovics a szavazatok 48,95 százalékát mondhatta magáénak.

A választások ilyen eredményének négy kimenetele lehetséges – mondta Ugrósdy Márton. A Kitekintő munkatársa szerint Julia Timosenko részéről a választások ilyen kimenetelének feltétel nélküli elismerése nem túl valószínű. Az azonban, hogy a regnáló miniszterelnök egyfajta passzív ellenállást hirdet meg, vagy, hogy bírósághoz fordul sokkal inkább lehetséges. Bár Julia Timosenko többször jelezte, hogy akár az utcára is vinné híveit, a szakértő szerint ez nem túl valószínű. Ellentétben ugyanis a narancsos forradalommal, most egyáltalán nincs nemzetközi támogatása egy ilyen akciónak. Ugyan a miniszterelnök folyamatosan csalást emlegetett, sőt egymillió cédula meghamisításával vádolta meg Viktor Janukovicsot, azonban ezek azokra a megyékre terjedtek ki, ahol hagyományosan is erősebb a Viktor Janukovics fémjelezte politikai csoportosulás. Ráadásul az USA, az EU, a Független Államok Közössége mind-mind elismerte, hogy a választások meglepően tisztán zajlottak le.

Észérvek

Az országban tevékenykedő EBESZ megfigyelők sem találtak bizonyítékot nagyarányú csalásra. Ugrósdy Márton szerint egyébként egyéb indokai is vannak annak, hogy sem egy újabb előrehozott választásra, sem pedig hosszadalmas bírósági eljárásra nem lesz majd idő. A szakértő szerint a nyugat azért is ismerte el meglehetősen gyorsan Viktor Janukovics győzelmét, mert tavaly az ukrán GDP 15 százalékkal esett vissza, míg a hrivnya vásárlóereje a dollárral szemben pedig felére apadt. Az ország partnerei pedig nem engedhetik meg maguknak, hogy az ukrán gazdaság összeomoljon. Az EU számára ugyanis létfontosságú, hogy az országon keresztül érkező földgáz- és kőolaj ellátás stabil maradjon. Az USA hasonlóképpen működőképes gazdaságban és megbízható kormányban érdekelt. Ilyen előzmények után az egyik legfontosabb kérdés, hogy Ukrajna szomszédainak mit is jelent Viktor Janukovics elnökké választása.

Magyarország számára Viktor Janukovics volt az elfogadhatóbb jelölt – mondta Anton Bendarzsevszkij. A Kitekintő munkatársa szerint ugyanis a politikus mögött álló oligarchák érdekeltebbek egy átláthatóbb gazdaság megteremtésében, mint a Julia Timosenkót támogatók. Ráadásul a kampányban Viktor Janukovics számos engedményt tett a kisebbségpolitika terén, s ez a közel százezres kárpátaljai magyar közösségnek igen csak fontos. A szakértő kiemelte: Csehország esetében egyik jelölt sem volt igazi favorit, bár Julia Timosenko győzelmének többen örültek volna. A választási eredményekhez való orosz hozzáállást az jelzi leginkább, hogy bár Viktor Janukovicsnak Dmitrij Medvegyev gratulált elsőként, de az orosz elnök nem győzelemről, hanem sikerről beszélt. A fehérorosz elnök viszont vélhetően Julia Timosenko győzelmének örült volna jobban. Anton Bendarzsevszkij szerint ennek az lehet az oka, hogy Alekszander Lukasenko olyan riválist lát Viktor Janukovicsban, aki veszélyezteti országa azon törekvését, hogy Belorusszia legyen Oroszország első számú partnere.

A börtön ablakában

A mostanra eldőlni látszó ukrán belpolitikai küzdelemben az sem mellékes, hogy ki is volt az a két ő rivális, akik közül államfőt választhatott az ország népe. A győztes Viktor Juscsenko eddig kétszer volt miniszterelnök. Ugrósdy Márton arról is szólt, hogy állítólag kétszer is ült már börtönben, egyszer testi sértés miatt. A szakértő ugyanakkor hozzátette: ez utóbbit eddig még senki nem igazolta. A friss elnököt korábban az ukrán acélipari művek privatizációja kapcsán korrupciós vádakkal is illették. A céget ugyanis először 800 millió dollárét értékesítette, majd később visszavásárolta. Az újbóli magánosításáért viszont már négymilliárd dollárt kért. A mostani választások során Viktor Janukovics egy sokkal közvetlenebb kampányt vitt, amihez amerikai segítséget is kapott. Nem mellékesen ukrán nyelvtudását is tökéletesítette.

Nem kevésbé kalandos Julia Timosenko életútja sem. Anton Bendarzsevszkij elmondta: a közgazdász végzettségű politikus férjével először videotékát nyitott, majd 1990-ben szálltak be az olajbizniszbe. 1991-ben szereznek döntő befolyást az ukrán benzinvállaltban, majd 1995-ben alakították meg az Egységes Ukrán Energiapolitikai Rendszerek Vállalatát, mely cég idővel megszerezte a földgáz kereskedelmének monopóliumát. Ekkortól kapta Julia Timosenko a gázhercegnő eposzi jelzőt. A cég egyébként évente mintegy tízmilliárd dolláros forgalmat realizált. A monopólium megszerzését annak köszönhette, hogy jó viszonyt ápolt Pavlo Ivanovics Lazarenko miniszterelnökkel, akit később azzal vádoltak, hogy Ukrajna első számú politikusaként 300 millió dollárt sikkasztott. Julia Timosenkot szintén megvádolták sikkasztás gyanújával, s 2001-ben másfél hónapot előzetesben is töltött. A politikus mindezt politikai támadásnak tudta be. Ugyancsak ezzel védekezett, amikor 2004-ben immár az orosz hatóságok vádolták meg vesztegetéssel. Férje egyébként szintén eltöltött egy évet előzetes fogságban.

Korlátozottan erős elnök

Ilyen előjelek után az sem mellékes, hogy mennyire erős is az az ukrán elnöki poszt, amiért jóformán öldöklő csata zajlott. Ez a kijelentés egyébként nem is annyira túlzó. Julia Timosenko honlapját

Halász Iván elmondta: az ukrán elnöknek komoly közvetlen legitimációja van, s a kinevezési jogköre is meglehetősen erős. Az alkotmány szerint ugyanis az elnököt közvetlenül választják, öt évre, s legfeljebb kétszer töltheti be a funkciót. Az erős kinevezési jogkört mutatja, hogy az Alkotmánybíróság tagjainak egyharmadát, az ukrán ORTT tagjainak felét, valamint a helyi jegybank döntéshozóinak szintén felét konzultáció nélkül nevezheti ki. Szintén a viszonylag erős elnöki jogkört jelzi, hogy ugyan a miniszterek többségére a mindenkori miniszterelnök tesz javaslatot, ugyanakkor két kiemelt tárca – a külügyi és a honvédelmi – vezetőjének személyét az államfő jelölheti. Az is tény, hogy Viktor Janukovics jelezte: nem kíván Julia Timosenkóval együttműködni, s egyúttal lemondásra is szólította fel a miniszterelnököt.. Erre egyébként az ukrán alkotmány azon passzusa is lehetőséget ad, hogy az államfő bizalmatlansági indítványt kezdeményezhet a kormányfővel szemben. Igaz az új miniszterelnök személyéhez egyetértés is kell, hiszen bírni kell hozzá a 450 fős

A köztársasági elnök törvényjavaslatot is terjeszthet az ukrán parlament elé. A mindenkori államfő javaslata ráadásul elsőbbséget is élvez más politikai erők, vagy éppen funkcionáriusok javaslatával szemben. Ugyancsak komoly, bár nem korlátlan jogköre van az ukrán elnöknek a parlament feloszlatását illetően. Ilyen eset például, ha a Legfelsőbb Tanács harminc napon belül nem képes koalíciós többséget kialakítani. Jelenleg is zajlanak a tárgyalások a különböző politikai erők között, s Julia Timosenko támogatói közül egyre többen hajlandóak átállni a másik oldalra. Amennyiben a Legfelsőbb Tanács lemondása után hatvan nappal nincs újabb jelölt, szintén kezdeményezheti a Ház feloszlatását. Igaz ebben az esetben már konzultálnia kell a parlamenti elnökkel, és elnökhelyettessel. Halász Iván elmondta: mindezek az jelzik, hogy az ukrán elnök eszközei ugyan korlátozottabbak, mint az orosz elnöké, ám még így is komoly befolyásolási eszközök állnak a rendelkezésére.