Tűz- és lóimádó rokonok a mai Selyemúton

Szöveg: Tamás Tibor | 2012. április 15. 8:05

Január első szombatjától újra a Magyar Honvédség katonái, a Honvéd Palotaőrség tagjai adnak díszőrséget a Sándor-palotánál. A palotaőrség a Nemzeti Honvéd Díszegység része, amelyhez hasonló katonai alegységgel számos ország büszkélkedhet. Ezért, hogy jobban megismerjük hagyományaikat, bemutatunk néhány szomszédos, valamint különleges sajátossággal rendelkező díszelgőegységet. Következzék sorozatunk tizennegyedik része, amelyben a közép-ázsiai országok díszelgőegységeit mutatjuk be.

A múlt század végi nemzeti újjászületések során több olyan nemzet is újra saját útra lépett, amelyhez történelmi gyökerek kötnek, etnikai szálak fűznek bennünket, magyarokat. Ilyen például a kazah, üzbég, azeri és türkmén. E két utóbbi hadseregét, díszelgőegységeit vesszük górcső alá.

Az azeriek – saját nevük szerint a „tűzimádók" – hazája Azerbajdzsán, a „legkeletibb európai ország"; hadseregük, az Azerbajdzsáni Fegyveres Erők (Azarbaycan Silahli Qüvveleri) pedig 1991. október 9-e óta aktív tagja az EBESZ-nek s a NATO békepartnerségi programjának. Tervezési és kiképzési rendszerük az elmúlt években török támogatással, NATO-szabványok szerint alakult át.

Az azeriek harcias hagyományai több ezer évre, az ázsiai lovaskultúrára nyúlnak vissza, akárcsak a türkméneké, továbbá a magyaroké is, akiket történeti leírások, genetika, régészet, néprajz, népzene, altajisztika, turkológia révén, vagy jeles közép-ázsiai történészek – így a nálunk nagykövetként is működött Haszanov – kutatásai nyomán testvérnépként tartanak számon.

Napjainkban nem elhanyagolható szempont: e két nép a régi Selyemút, illetve a mai Nagy Játszma, vagyis az olajút („trans pipeline") kapcsán kulcsfontosságú szerepet tölt be, és igen fontos partnernek tekint bennünket.

Az említett etnikai, történelmi szálak, párhuzamok hasonlóképpen vonatkoznak a türkménekre is, ám náluk a lovaskultúra olyan szintű maradt, hogy külön lóügyi minisztériumuk van. Külön érdekesség: közülük származik Osman Gazi, az oszmán birodalom és hadsereg megalapítója.
Korunk türkmén függetlenségére és haderejére minden évben október 27-én emlékeznek.

Azerbajdzsán és Türkmenisztán hadseregének tekintélye rendkívül nagy, így a tiszti pálya iránt is sokan érdeklődnek. Mivel mindkét ország társadalmi berendezkedése elnöki köztársasági rendszeren alapul, az elnök személyi és protokolláris eseményeinek méltósága, valamint az elnöki palota − türkméneknél az elnöki (Türkmenbasi) mauzóleum−, továbbá a függetlenségi emlékművek biztosítása a díszőrségek kiemelt feladata.

Ami az egyenruhákat illeti: elsőként az azeri, majd a türkmén hadsereg cserélte le a szovjet uniformist, ám 2001-ig a nemzeti jelképeket csupán a rendfokozatok, illetve a váll-lapok népies motívumokkal díszített selyemborítása fejezte ki. (Ez igaz a kazah és kirgiz egyenruhákra is.)

Ezután viszont új öltözetek, díszruhák készültek, amelyek szabásukban, szimbolikájukban az angolszász mintájú török hadsereg viseleteire emlékeztetnek. A női viseleten úgyszintén nyugati hatás mutatkozik meg.

A türkmén ruházat (talán mert az államtartozást Moszkva hadifelszereléssel egyenlítette ki a ‘90-es évek derekán) inkább a szovjet −és a 2008 óta létező orosz − fazonon alapul.

A díszelgőviseletek színe hullámzöld, illetve világosszürke, a zubbonyt zöld melldísz és három aranysújtás díszíti. Magyar hangzású a szürkészöld szín megnevezése: üröm. Ősi, nemzeti katonazenéjük – Kodály, Bartók kutatásainak bizonysága szerint is – hasonló a mi népzenénkhez.

(Folytatjuk!)

Címkékdíszelgő EBESZ honvéd palotaőrség katonazene kiképzés kultúra NATO

Ha érdekelnek a Magyar Honvédség hírei, iratkozz fel hírlevelünkre!