Új terrorelhárítási törvényjavaslatot mutatott be a francia kormány

Jean Castex miniszterelnök a kormányülést követően elmondta: az új törvényjavaslat jogi alapot teremt a hatóságoknak ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak az újfajta terrorfenyegetettséghez, amelyet a korábbiaknál nehezebb kiszűrni, és ehhez a szöveg az új technológiákra épülő új eszközöket ad az illetékes szervek kezébe.

A kormányfő emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben végrehajtott merényleteket olyan fiatal, elszigetelt és magányos támadók hajtották végre, akiknek korábban nem volt dolguk a rendőrséggel, nem szerepeltek a titkosszolgálatok nyilvántartásában és úgy radikalizálódtak nagyon gyorsan, hogy semmilyen kapcsolatuk nem volt terrorszervezetekkel.

Példaként említette a miniszterelnök a rambouillet-i elkövetőn kívül Samuel Paty 18 éves csecsen gyilkost, aki azért vágta el tavaly októberben a nyílt utcán a történelemtanár torkát, mert az Mohamed-karikatúrákat mutatott a szólásszabadságról tartott óráján, valamint azt a 21 éves tunéziai iszlamistát, aki egy nizzai templomban késelt halálra három embert.

Gérald Darmanin belügyminiszter arra emlékeztetett, hogy egymás után kilenc olyan iszlamista merénylet történt, amelyet nem tudtak a rendelkezésre álló eszközökkel kivédeni a titkosszolgálatok, miután az elkövetőkről nem lehetett tudni, hogy iszlamisták.

„Továbbra is vakon tapogatózunk, a hagyományos telefonvonalakat figyeljük meg, miközben azokat már senki nem használja" - fogalmazott a belügyminiszter, kiemelve, hogy a dzsihadisták kódolt csevegő applikációkon, a Facebookon és a Messengeren kommunikálnak.

A fenyegetettség kiszűrésére az új törvényjavaslat lehetőséget teremt az algoritmusok felhasználásával a kapcsolódási adatok automatikus kezelésére és tárolására. Ezenkívül a begyűjtött adatokat öt évig megőrizhetnék a titkosszolgálatok „fekete dobozaiban” kutatási és fejlesztési célokra.

Az egyéni szabadságjogok szavatolására az algoritmusokkal történő lehallgatás engedélyhez kötött lesz, és parlamenti ellenőrzést is tervez a kormány a gyakorlathoz.

A törvénytervezet parlamenti végszavazását július vége előtt tervezi a kormány, s várhatóan az előző terrorelhárítási törvényekhez hasonlóan heves vitát vált majd ki a nemzetgyűlésben, illetve a jogvédő szervezetek részéről.

A felmérések szerint a koronavírus-járványhelyzet miatt a munkanélküliség és a vásárlóerő alakulása után a közbiztonság kérdése foglalkoztatja leginkább a franciákat, s ezért ez a jövő évi elnökválasztási kampány egyik fő témája lehet.

A kormányfő a sajtótájékoztatón ugyanakkor leszögezte, hogy a törvénytervezet előkészülete már a rambouillet-i merénylet előtt megkezdődött, s elutasította azokat a vádakat, miszerint választási megfontolásokból a támadás miatt gyorsította fel annak beterjesztését a kormány.

A lényeget tekintve az új törvénytervezet a már meglévő intézkedések kisebb módosítása vagy megerősítése. Ilyen például a lakhelyelhagyási tilalomnak a jelenlegi egyről két évre növelése a terrorcselekmény miatt legalább öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélteknek a szabadulásuk után. Amennyiben a szabadulók a visszaesés szempontjából "rendkívül magas veszélyt" jelenthetnek, a hatóságok akár ötéves lakhelyelhagyási tilalmat is elrendelhetnek számukra.

Az igazságügyi minisztérium szerint ez valamivel kevesebb mint száz elítéltre vonatkozhat a közeljövőben, akiket „feltétlenül meg kell figyelni a szabadulásuk után".

„A terrorcselekmények egyes elkövetői nemrég érkeztek az országba, időnként illegális módon" - ismerte el Jean Castex. A miniszterelnök szerint ugyanakkor „a téma most az, hogyan lehet a terrorizmus elleni küzdelmen javítani. Ezt pedig nem szabad összekeverni a migrációs politikával. A kettő összekeverése kioltaná az egyiket és a másikat is" - mondta a kormányfő. Az elmúlt hat évben több mint kétszázhatvan áldozatot követeltek Franciaországban az iszlamista terrortámadások.