Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Úszó történelem – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Szöveg: honvedelem.hu |  2021. május 13. 17:52

A 150 éve vízre bocsátott LEITHA felbecsülhetetlen értéket képvisel, hiszen egyedüliként maradt fenn a 19. században épült folyami monitorok közül, de az 1900-as években gyártott példányokból is legfeljebb fél tucat élhette túl a történelem viharait. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum külső kiállítóhelye, egyben az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred tiszteletbeli zászlóshajója 2015-től látogatható – tavasztól őszig – az Országház északi homlokzata előtt kialakított horgonyzóhelyen.

MH_2021_05_borító

Az SMS LEITHA építése 1870 nyarán vette kezdetét, vízre bocsátására 1871. május 17-én került sor, hadrendbe pedig a következő év során állt, akárcsak testvérhajója, az SMS MAROS. Az Osztrák–Magyar Monarchia első két dunai monitorja nagyon hasonlított a típus névadójára, az 1862-ben rendszeresített amerikai USS MONITOR-ra: mindenféle hagyományos felépítmény, árboc, vitorlázat vagy kötélzet nélkül, teljes egészében fémből készültek, gőzgép hajtotta őket, forgatható ágyútornyot kaptak, fedélzetük pedig alig emelkedett valamivel a víz szintje fölé. Ami viszont nem látszott: az osztrák–magyar hajók merülése mindössze 1,06 méter volt, szemben az amerikai változat 3,2 méterével. Ezen túl, a LEITHA és a MAROS fedélzete a hajó két széle, illetve az orr és a tat felé erősen lejtett, azaz domború volt. Ez a megoldás kis oldalmagasságot eredményezett, így a hajótest oldalsó védelmét kevesebb övpáncél felhasználásával is meg lehetett oldani, ami jótékony hatást gyakorolt a monitorok vízkiszorítására (tömegére).

További részletek a Magyar Honvéd magazin május 14-én megjelenő számában!