Vásárhelyi katonák a szlovén hegyek között

A Szlovénia észak-nyugati részének hegyvidékes terepén évente megrendezett kétnapos versenyen összesen 42 kilométert tettek meg a résztvevők. Az idei eseményen tizennégy csapat állt rajthoz, köztük a hódmezővásárhelyi páncélozott gyalogdandár katonái. A járőrbajnoksághoz hasonló versenyen az erőnléti (homokzsák, vizes ballon, lőszeres láda cipelése; sebesült ellátása és cipelése gázálarcban) és szakmai feladatok (lövészet, kézigránát dobás, tüzérségi tűz igénylése) teljesítése mellett a távolság megtételéhez szükséges idő is beleszámított a végeredménybe. A kilenc fős csapatok tagjainak együtt kellett teljesíteniük a feladatot, természetesen senkit sem lehetett hátra hagyni, az utolsó ember beérkezése határozta meg a teljesített időt.

A katonák felszerelését tartalmazó hátizsák szabály szerinti minimum súlya tíz kilogramm volt élelmiszer és víz nélkül, ezen kívül minden csapatnak a szervezők által biztosított kötelező felszereléseket, például egy rádiót és egy hordágyat is magukkal kellett vinniük. Így a résztvevők összességében közel 15-20 kilogramm teherrel a hátukon tették meg a teljes távot.

Valaczkai Zoltán főtörzsőrmester, a vásárhelyi dandár 1. Gránátos Zászlóalj felderítő szakaszából összeállított csoport parancsnoka elmondta, hogy az első három helyezést szlovén katonák érték el, akik természetesen rendelkeztek helyi ismeretekkel, a speciálisan felkészített hazai hegyi alakulatok sokkal könnyebben teljesítették a feladatokat.

„Szerintem a kötélen való vízi átkelés volt a legnehezebb feladat, mert ilyen módszerrel még eddig nem kellett vízi akadály felett átmásznom. Rengeteg élménnyel lettünk gazdagabbak és ezúton is köszönöm a szlovén hadseregnek a verseny magas színvonalú megrendezését. Nagyon büszke vagyok a csapatunkra és ha lehet, akkor a következő alkalommal, a tapasztalatokat felhasználva újra megmérettetném magam!” – hangsúlyozta a főtörzsőrmester.

Lengyel Andor törzsőrmester rajparancsnokként vett részt az eseményen. Véleménye szerint a verseny legnehezebb részét a hegyvidékes terep leküzdése jelentette a csapat számára, az ilyen jellegű terepen való haladásra nagyon nehéz az Alföldön felkészülni, ugyanis az emelkedőkön és a lejtőkön való menet másképpen terheli az izomzatot. „Ennek ellenére különösebb fizikai problémával nem kellett szembenéznünk. Ami fontos, hogy beértünk a célba és minden akadályt sikeresen teljesítettünk!” – emelte ki a versenyről szóló élménybeszámolójában a rajparancsnok.

A magyar csapat nagyfokú elszántságot tanúsítva 17 óra alatt teljesítette a teljes távot, ami mindenképpen elismerésre méltó eredmény.