Világsikerű magyar találmány került a Honvédelmi Értéktárba

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény alapján az egyes ágazatokért felelős miniszterek ágazati értéktárat hoznak létre szervezetükön belül. Az egyes ágazatokért felelős miniszterek munkáját Ágazati Értéktár Bizottság segíti. A Honvédelmi Értéktár létrehozásáról szóló 45/2020. (VIII. 14.) HM utasítás alapján a Honvédelmi Értéktár célja a honvédelmi ágazatban azonosított értékek rendszerezése és megőrzése.

A bizottság javaslatára 2020-ban a tárcavezető Zrínyi Miklós hadtudományi munkáit emelte be az értéktárba, a keddi ülésen az Ágazati Értéktár Bizottság elnöke, Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes pedig a Gamma-Juhász lőelemképző eszközt javasolta értéktári felvételre, prof. dr. Padányi József vezérőrnagy, a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottság elnökének beadványa alapján.

Az államtitkár hangsúlyozta: teljes egészében magyar haditechnikai eszközről van szó, amelynek precizitása és világsikere jól jelzi, hogy a Trianon utáni évek magyar hadiipari vállalkozásait az akkori kormányok nem hagyták magukra, ilyen formában pedig az akarat megtestesítőivé váltak. „A mai kormánynak is meg van az akarata ahhoz, hogy hasonló sikereket érjünk el a visszaszerzett hadiipari képességünkkel. A pénz is meg van hozzá. Jövőre először éri el a magyar honvédelmi költségvetés - amiből a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség közösen tud gazdálkodni - az 1000 milliárd forintot” - mondta Németh Szilárd.

A Gamma-Juhász lőelemképző eszköz az 1920-ban alakult Gamma Műszaki Részvénytársaságról és egyik tulajdonosáról, a tervező Juhász Istvánról kapta a nevét. Az első világháború után megnőtt az érdeklődés a légvédelmi fegyverek iránt, kiemelten fontos szempontként kezelve a célzás pontosságát. A Gamma-Juhász lőelemképző a célba vett repülő pályájának elemzésével ki tudta számolni annak sebességét és várható irányát, így azt is, az ég melyik pontjára kell lőni a légvédelmi ágyúknak ahhoz, hogy találatot érjenek el. Az 1932-ben bemutatott eszköz annyira sikeres lett, hogy több mint ezer darabot gyártottak belőle, és tizenhat országba, köztük Olaszországba, Svédországba és Kínába is exportálták.

Prof. dr. Padányi József vezérőrnagy kiemelte: olyan eszközről van szó, amelyet a maga idejében szenzációnak tartottak, és ma is megsüvegelendő alkotásnak számít. „Ahhoz, hogy ezt megalkossák, óriási tudásra és kreativitásra volt szükség. A mérnöki teljesítmény nagyságát jól mutatja, hogy ebben az egy szerkezetben több tucatnyi szabadalomból áll össze egységes egésszé egy rendszer, amely aztán jól szolgálta a támadó repülőgépek elleni küzdelmet” – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora, aki a két világháború közötti hazai hadiipar teljesítményét állította párhuzamba napjaink Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programjával, rámutatva: abban is csak akkor lehetünk sikeresek, ha megtaláljuk azokat az embereket, akik képesek a hadtudomány kihívásaira megfelelő válaszokat adni.

A bizottsági ülésen az elnökségi tagok egyhangúan megszavazták a Gamma-Juhász lőelemképző eszköz értéktári felvételéről szóló javaslatot.