Honvédségi Szemle 2020/4. szám
2020. július 24. 16:08A Honvédségi Szemle a Magyar Honvédség kéthavonta megjelenő katonai-szakmai folyóirata, amely a korszerű katonai vezetés, a kiképzési tapasztalatok, a szövetségi együttműködés és a műveleti alkalmazás kérdéseivel foglalkozik.
Már olvasható a honvedsegiszemle.hu portálon a Magyar Honvédség szakmai, tudományos folyóiratának idei 4. száma. A lapszám a Fókuszban a hibrid hadviselés című, öt tanulmányt közlő rovattal indul, amelynek szerzői (dr. Kádár Pál dandártábornok, dr. Farkas Ádám főhadnagy, dr. Keszely László ezredes, dr. Hódos László őrnagy és dr. Kelemen Roland) a hibrid fenyegetések kezelésének lehetséges aspektusait elemzik írásaikban.
A jövőkutatás alkalmazások, elgondolások, technikák összessége, amely arra hivatott, hogy a jelen történései alapján a lehető legnagyobb pontossággal készítsen előrejelzéseket a jövőre vonatkozóan – véli Pölöskei János ezredes „A szcenárióelemzésen alapuló haderőfejlesztés lehetséges módszere az MH képességfejlesztése érdekében" című tanulmányában. A szerző azt igyekszik bizonyítani írásában, hogy a haderők fejlesztésekor nagyobb mértékben kellene alkalmazni a jövő kutatásának tudományos módszereit, ugyanis a mai döntések határozzák meg a jövő hadseregének típusát, felszereltségét, feladatrendszerét és képességeit.
A migráció hatékonyabb kezelése érdekében az Európai Unió szorosabb együttműködést próbál kialakítani a kibocsátó országokkal. Ennek részleteibe avatja be az olvasót Vecsey Mariann százados „Afrika migrációs politikájának alakulása. Fókuszban Nyugat-Afrika" című írása.
A Magyar Honvédség személyi állományában jelenleg meglévő és várható generációs különbségek komoly kihívásokat jelentenek a szükséges emberi erőforrások biztosításában. A fiatal nemzedék megnyerése és toborzása, továbbá a meglévő állomány megtartása érdekében azonosítanunk kell a generációs kihívásokat és azok következményeit – összegzi Ambrus Péter alezredes a „Generációs kihívások kezelése a Magyar Honvédségben" című dolgozatában, amely a Vezetés, felkészítés rovatban látott napvilágot.
A NATO kollektív védelmi rendszerének egyik meghatározó eleme a befogadó nemzeti támogatás, s katonai feladatainak legnagyobb részét a logisztikai rendszer látja el. Vauver Viktor alezredes írásában („A befogadó nemzeti támogatás logisztikai képességeit befolyásoló globális trendek") arra keresi a választ, hogy melyek a befogadó nemzeti támogatás katonai feladataihoz szükséges legfontosabb logisztikai képességek és milyen tényezők befolyásolják a kialakításukat.
Az önálló magyar tisztképzés 1872-ben vette kezdetét. A trianoni békeszerződés a magyar tisztképzésre vonatkozóan is jelentős megkötéseket tartalmazott. A Magyar Királyságnak gyakorlatilag egyetlen tisztképző intézménye maradt, a magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémia. Dr. Szakály Sándor hadtörténész, a korszak és a témakör egyik meghatározó kutatója a Hadtörténelem rovatban megjelent tanulmányában a Ludovika Akadémia két világháború közötti parancsnokait mutatja be az olvasónak („A magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémia parancsnokai, 1919–1945").
A folyóirat Szemle rovata recenziót közöl Révész Tamás „Nem akartak katonát látni?" című könyvéről, valamint közreadja dr. Végh Ferenc ny. vezérezredes szokásos nemzetközi szakirodalmi szemléjét, illetve Gál Csaba ny. ezredes katonai és haditechnikai híreit, információit a nagyvilágból.
Az aktuális szám linkje: https://kiadvany.magyarhonvedseg.hu/index.php/honvszemle/issue/view/9
