Magyar Honvéd 2020. november

SEREGSZEMLE

Drónvadászat

A Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt.) Repülési Divíziója évek óta biztosít távirányítású légi célanyagot a Magyar Honvédség több alakulata számára. A pilóta nélküli repülőeszközöket fejlesztő, gyártó és üzemeltető csoport drónjai a légvédelmi rakétákkal, továbbá a légvédelmi gépágyúkkal és géppuskákkal felszerelt alegységek felkészülését segítik.

FÓKUSZBAN

Csikorgó kezdetek

Az első világháborúval a motorizáció is betört a hadviselésbe, elég, ha csak a repülőgépek vagy a csatatereken 1916-tól megjelenő tankok példáit vizsgáljuk, de a katonák a páncélozott csapatszállítóknak is sokat köszönhettek. Persze ne mindjárt a mai értelemben vett, modern, fürge, erős fegyverzetű lánctalpasokra gondoljunk. Mint ahogyan a légjárók is apró, törékeny, fa és vászon tákolmányokkal fogtak bele az ég meghódításába, úgy a legelső „nyuszibuszok” is nagy, esetlen és lassú behemótok voltak.

Típuskavalkád

A második világháborút követően kezdetét vette az egykori szövetségesek közötti szembenállás. Bár az idővel kialakuló – az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió által vezetett – katonai tömbök nyíltan soha nem viseltek hadat egymás ellen, a két szuperhatalom mégis talált arra módot, hogy képességeiket számos hadszíntéren összemérjék. Mivel a szembenálló szövetségi rendszerek folyamatosan készültek a harmadik világháborúra, a hadseregek modernizálása számos országban különösen nagy hangsúlyt kapott. Ennek egyik fontos eleme volt a lövészkatonák védett szállításának biztosítása. A mérnököknek azonban immár nemcsak a géppuskák vagy a tüzérségi lövedékek elleni védelemre kellett figyelmet fordítaniuk, hanem a tömegpusztító fegyverek esetleges hatásaira is…

Ismét főszerepben

A hidegháború lezárultával megtorpant a gyalogsági harcjárművek továbbfejlesztése is. Az Egyesült Államokat ért, 2001. szeptember 11-i terrortámadást követő hadműveletek során azonban ismét előtérbe került a haditechnikai eszközök ezen szegmense.

Átalakítva

Az alapvetően csapatszállító feladatokra készített harcjárművek számos más alkalmazási területen is helytálltak, köszönhetően a mérnökök felkészültségének, illetve a katonák találékonyságának.

Hiúzlesen

Egy prototípus magyarországi feltűnése régóta nem látott izgalmat okozott a haditechnikát kedvelők körében. Igaz, nem akármiről van szó: a Lynx (Hiúz) KF41-es változata lesz az alapja a Magyar Honvédség új generációs, lánctalpas gyalogságiharcjármű-családjának. Járjuk körbe ezt az alig 50 tonnás harceszközt: mit rejt a valóban futurisztikus, a ma alkalmazott és a korábbi generációhoz tartozó társaitól egyaránt radikálisan eltérő külső?

HÁTORSZÁG

Információs kárpótlás

Nyolc év munka után elkészült, s immár a szélesebb közönség számára is hozzáférhető az első világháborús magyar veszteségeket összesítő digitális adatbázis, amely a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum egyik legnagyobb szabású vállalkozása volt az elmúlt időszakban.

A díszpolgár

Közösségépítő tevékenysége elismeréséül Zirc város díszpolgára lett Németh István nyugállományú dandártábornok. A kitüntető cím apropóján elevenítettük fel 33 éves katonai pályafutásának fontosabb eseményeit.

A műszakiak fellegvára

A Magyar Néphadsereg első szentesi műszaki csapata – a 8. gépkocsizó hadosztály alárendeltségébe tartozó 15. műszaki zászlóalj – 1951 őszén jött létre, de mindössze hat év elteltével, 1957 elején jogutód nélkül megszűnt. A településre 1958 szeptemberében érkezett újabb műszaki alakulat, ezt követően pedig a fegyvernem folyamatosan képviseltette magát a helyőrségben.

Közérdekű

Hasábjainkon közöljük a 2020. október 2. és 22. között elhunyt katonák, közalkalmazottak neveit. Hírt adunk továbbá arról, hogy Magyarország köztársasági elnöke 2020. október 23-i hatállyal vezérőrnaggyá léptette elő Garas László dandártábornokot, az MHP Stratégiai Központ parancsnokát, Baráth István dandártábornokot, az MHP Stratégiai Központ parancsnokhelyettesét, illetve Horváth Gábor dandártábornokot, az MHP kiképzési csoportfőnökét.