Magyar Honvéd 2021. július

HADERŐ

Világos jövőkép

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program folytatása, ezen belül az egyéni felszerelések korszerűsítése, a technikai eszközpark cseréjének levezénylése, az önkéntes tartalékos rendszer egységesítése, a társadalmi kapcsolatok erősítése, de mindenekelőtt a toborzás – néhány feladat, amely az elkövetkező években a Magyar Honvédségre vár. Dr. Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnaggyal, a haderő 2021. június 3-án kinevezett új parancsnokával beszélgettünk.

FÓKUSZBAN

Viharos idők

A második világháború utolsó szakaszában, a szövetséges csapatok olaszországi térnyerését és hazánk 1944. március 19-i német megszállását követően mindenki számára egyértelművé vált, hogy az angolszász légierők bombázókötelékei az addig megkímélt magyar városokat, ipari létesítményeket és közlekedési csomópontokat hamarosan célpontnak fogják tekinteni. A rémálom 1944. április 3-án érett valósággá, amikor 450 darab B–17-es és B–24-es bombázó, valamint 137 vadászgép lepte el fővárosunk légterét, hogy lerombolja a ferencvárosi pályaudvart és a Budapest környéki repülőgépgyárakat.

Robbanásveszély!

A második világháborús szövetséges légitámadások során ledobott, de fel nem robbant bombák összegyűjtésére, hatástalanítására 1947-ben hozták létre az 1. Honvéd Aknakutató Zászlóaljat. A szervezet jogutódjaként működő MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred tehát a Magyar Honvédség egyik legrégebbi alakulata, amely jelenlegi nevén 2001. július elseje óta, azaz éppen húsz éve végzi feladatait.

Hasznos holmik

A missziók közül kétségtelenül az afganisztáni szolgálat jelentette a legnagyobb próbatételt a honvédségi tűzszerészek számára. A közép-ázsiai országban mindenekelőtt házi készítésű improvizált robbanóeszközöket (Improvised Explosive Device – IED) kellett hatástalanítaniuk a szakembereknek, akiket számos hasznos felszerelés segített a meglehetősen veszélyes akciók során.

Bombaszüret

A honvédség tűzszerészbúvárai a felújításra váró Lánchíd alatti mederszakaszt átvizsgáló civil cég tevékenységét támogatják, illetve segítik a munkálatok során fellelt robbanószerkezetek kiemelésével és hatástalanításával. A katonák május közepén kapcsolódtak be a feladatba, naponta átlagosan 2-3 alkalommal merülnek, s lapzártánkig több tucat gyanús szerkezetet vizsgáltak meg, melyek közül nem egyről be is igazolódott, hogy robbanótest. Ezek listája rendkívül vegyes képet mutat: a légibombáktól kezdve a tüzérségi lövedékeken át a kézigránátokig és a kézi páncélelhárító eszközökig számos veszélyes háborús emlék került már elő a mélyből.

HÁTORSZÁG

Aki keres, talál

Az USA Védelmi Minisztériuma által felügyelt Hadifoglyok és Harcban Eltűntek Nyilvántartó Ügynökség (Defense POW/MIA Accounting Agency – DPAA) feladata az Egyesült Államok 20. századi háborúiban eltűnt vagy hősi halált halt amerikai katonák földi maradványainak felkutatása. Ennek megfelelően a szervezet szakemberei a világ számos országában, így hazánk területén is tevékenykednek.

Időhúzás

Sokan emlékeznek rá, mások csak archív felvételeken látták: szovjet harckocsik, gyalogsági harcjárművek, lövegek a vagonokon, katonazenekar a peronon, könnyek között búcsúzó, integető katonák. Végül Viktor Jegorovics Silov altábornagy a záhonyi határon, amint utolsó szovjet katonaként elköszön Annus Antal altábornagytól, vezérkarifőnök-helyettestől. Negyvenhét év „vendégeskedés” után, harminc évvel ezelőtt a szovjet csapatok végleg elhagyták hazánkat. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy milyen erőfeszítések, diplomáciai tárgyalások zajlottak a háttérben. Mint ahogy arról is kevesen értesültek, hogy „vendégeink” törekvéseinek köszönhetően anno az atomháború árnyéka vetült Magyarországra. Erről beszélgettünk Borsits László nyugállományú vezérezredessel, a rendszerváltozás vezérkari főnökével a szovjet csapatkivonás befejezésének harmincadik évfordulóján.

Közérdekű

Hasábjainkon közöljük az elhunytak névjegyzékét, melyet a 2021. május 21. és június 22. között beérkezett adatok alapján állított össze az MHP Személyzeti Csoportfőnökségének Humánszolgálati Főnöksége. Hírt aduk továbbá arról, hogy az idei Múzeumok Éjszakáján a rendszerváltozás korszakának katonai érdekességeit mutatta be a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum.