Magyar Honvéd 2024. november

HADERŐ

Hazatérés

Kiszámíthatóság és tervezhetőség – leginkább ezek a szempontok vezérlik Legoza Bálint ezredes munkáját. Az MH Bocskai István 11. Páncélozott Hajdúdandár parancsnokával a debreceni alakulatnál eltöltött két évtizedéről, a négyéves tatai kitérőről, külszolgálatról és külföldi tanulmányokról, valamint ambícióról és ősökről beszélgettünk.

A törökverő hadvezér

A debreceni dandár 1990 óta viseli Bocskai István nevét. Személyében az alakulat katonái nemcsak a törökverő hadvezért tisztelhetik, hanem az 1604–1606 között vívott szabadságharc irányítóját is, aki véget vetett a Habsburgok magyarországi önkényuralmának, ugyanakkor békét közvetített II. Rudolf császár és I. Ahmed oszmán szultán között, lezárva ezzel az ország területén nagy pusztítást okozó tizenöt éves háborút.

FÓKUSZBAN HADTÖRTÉNELMÜNK ELFELEDETT KATONAHŐSEI

A zsoldoskatona

Arany János számára az 1846-ban írt Toldi című elbeszélő költemény hozta meg igazán az ismertséget, a történetet aztán később trilógiává bővítette. Az a tény viszont már kevésbé köztudott, hogy a költő a karakter kidolgozásakor valós személyt, az Anjou-kori Magyar Királyságban élt Toldi Miklóst, illetve egy 16. századi irodalmi alkotást (Ilosvai Selymes Péter: Az híres neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedetiről és bajnokságáról való história) vett alapul. Ilosvai sem csupán saját kútfőből dolgozott: nagyban merített az ő idejében elterjedt Toldi-mondából.

Rákóczi kapitánya

Bár a Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) kuruc sikerei elsősorban a könnyűlovasság portyázó hadviseléséhez fűződtek, olykor a gyalogság is kiemelkedő helytállásról tett tanúbizonyságot. E fegyvertények közül is kitűnik Görgény sziklavárának hősies védelme. A kicsiny erősséget II. Rákóczi Ferenc fejedelem egyik elit alakulatának különítménye 1707–1708 fordulóján hónapokon át tartotta a császáriakkal szemben, s miután parancsnokuk, Ráthonyi János kapitány elesett, az őrség egy része kitört, majd sikeresen keresztülvágta magát az ellenséges ostromgyűrűn.

50 év fegyverben

A francia forradalmi háborúkban és az azt követő napóleoni háborúkban (1789–1815) több százezer magyar katona harcolt, nevükhöz számtalan hőstett köthető. Ebbe a dicső sorba illeszkedik Gyulai Ignác: cikkünkben az ő fél évszázados, magasra ívelő, számtalan parancsnoki bravúrt felmutató, ám szinte teljesen ismeretlen katonai karrierjét tekintjük át.

Az uzsoki hős

Csermák Mihály ezredes az első világháború keleti hadszínterén, az Uzsoki-szoros védelmében szerzett hírnevet magának. Jóllehet, nem vált annyira ismertté, mint a limanowai hős, a császári és királyi 9. huszárezredet irányító Muhr Ottmár ezredes, de a soproni huszárok parancsnokához hasonlóan a korabeli újságok őt is igyekeztek követendő példaként állítani a hátország számára.

Méltatlanul elfeledve

Rumy Lajos már a Nagy Háborúban is kitűnt bátorságával, legnagyobb haditetteit azonban a második világháború során a keleti hadszíntéren, majd a Kárpátokban vitte véghez. A magyarországi harcok utolsó napjaiban esett szovjet hadifogságba, hazatérése után azonban a kimagasló harctéri eredményeket elért katona számára a megaláztatás és feledés jutott osztályrészül.

HÁTORSZÁG

Közérdekű

Hasábjainkon közöljük az elhunytak névjegyzékét, melyet a 2024. szeptember 23. és október 25. között beérkezett adatok alapján állított össze a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnökségének Humánszolgálati Főnöksége. Hírt adunk továbbá arról, hogy Vámosszabadi határában egy, a második világháború idején lezuhant Messerschmitt Me 190 típusú repülőgép maradványait tárták fel a szakemberek.

A folyóirat digitális változata megvásárolható a Zrínyi Kiadó webáruházában. Bővebb információkért kattints ide!