Magyar Honvéd 2020. szeptember

HADERŐ

Egy életre szól

Rendhagyó volt az idei augusztus 20-i állami ünnepség, mert a koronavírus-járvány nyomán életbe léptetett óvintézkedések miatt több, nagy érdeklődésre számot tartó program – így például a Magyar Honvédség repülőeszközeinek légiparádéja vagy a hagyományos esti tűzijáték – elmaradt. A tisztavatást ugyanakkor megtartották; ennek helyszíne idén is a Parlament épülete előtti Kossuth tér volt, ahol a Ludovika Zászlóalj hat százada sorakozott fel. Két alakzatban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hadtudományi és honvédtisztképző karának 78 végzőse állt, a további négyet pedig a polgári életből érkezett pályakezdő hivatásosok és szerződésesek, illetve az önkéntes tartalékosok alkották; összlétszámuk 128 fő volt.

FÓKUSZBAN

Béketámogatók

Napjainkban nincs a Földön olyan fegyveres konfliktus, amely kizárólag katonai eszközökkel kezelhető lenne. Ebből adódóan a béketámogató műveletek szerepe egyre fontosabb, miközben a feladatok mind szerteágazóbbak. Ezek teljesítéséhez a szolnoki MH Béketámogató Kiképző Központnak is időről-időre aktualizálnia, alakítania kell a „tanmenetet”, hogy az általuk felkészített katonák minden lehetséges szituációban megállják helyüket a műveleti területen.

Az első missziók

Több mint száz évre nyúlnak vissza a nemzetközi békefenntartás kezdetei – ezt akkor még „tűzoltási hadműveletnek” nevezték, az alapok lerakásában pedig úttörőszerepet játszottak a magyarok. Noha a 19–20. század fordulójára már kialakultak a katonai tömbök, jelesül a központi hatalmak, illetve az antant, a békemissziók tekintetében nem érződött ez a megosztottság: a periférikusnak tekintett területeken a hat európai nagyhatalom (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Osztrák–Magyar Monarchia) együtt igyekezett „rendet teremteni”, majd azt fenntartani.

Dzsungelbéke

A vietnámi háború negyvenöt esztendővel ezelőtti végkifejletének néhány száz magyar békefenntartó katona és diplomata is tanúja, sőt résztvevője volt. Ugyanakkor egy másik csendes évforduló is aktualitással szolgál: Vietnám és Magyarország diplomáciai kapcsolatfelvételére épp hetven évvel ezelőtt került sor.

Terepmunka

A magyar katonák jelenleg három földrészen, összesen 12 helyszínen teljesítenek missziós szolgálatot; ezek sorában megtalálható ENSZ-, EU- és NATO-vezetésű művelet is. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) alapokmánya biztosítja a jogi lehetőséget, hogy végső esetben akár erővel is fel lehessen lépni a világ békéjét, biztonságát veszélyeztetők ellen. Ennek egyik eszköze a béketámogató művelet, ami hat különböző, de egymással gyakran átfedésben lévő elemet foglal magában: konfliktusmegelőzést (conflict prevention), béketeremtést (peacemaking), békefenntartást (peacekeeping), békekikényszerítést (peace enforcement), békeépítést (peace building), valamint humanitárius műveletet (humanitarian operation).

Tűzben edződtek

Tíz évvel ezelőtt az afganisztáni Baghlan tartományban két olyan eseményre is sor került, amelyek meghatározó jelentőséggel bírnak a honvédség rendszerváltozás utáni történetében: 2010. augusztus 23-án egy magyar konvojt ért támadás, ami sajnos két katonánk életét követelte. Szűk egy hónappal később, az afganisztáni választások idején pedig lezajlott a shahabuddini csata, amelyben a helyi kormányerők felkészítését végző magyar mentorcsoport is helytállt.

HÁTORSZÁG

Ágyúkészítők

2020-ig széles e világon mindössze négy darab létezett a 19. század végén megalkotott legendás tábori ágyúból, a 9 centiméter űrméretű, M 75/96 (75/90) Uchatiusból. Mára azonban – részben a korabeli tervrajzok alapján – elkészült egy ötödik példány is, amelyet a tervek szerint október 3-án, Táborfalván láthat először a nagyközönség.

A háború kora

Mint ahogy Magyarország más részeit, a sokáig nyugalmas életet élő alföldi kisvárost, Szentest sem kerülték el a második világháború borzalmai. A település és térsége 1944 őszén vált hadszíntérré, ahol a német–magyar erők súlyos harcokat vívtak az előrenyomuló szovjet csapatokkal.

Közérdekű

Hasábjainkon közöljük a 2020. július 27. és augusztus 19. között elhunyt katonák, közalkalmazottak neveit. Hírt adunk továbbá a napóleoni háborúk egyetlen, a mai Magyarország területén vívott csatájának (1809. június 14.) helyszínén, Győr közelében végzett kutatásokról, illetve arról, hogy öt magyar katona földi maradványait exhumálták a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóságának munkatársai Budapesten, egy XI. kerületi építkezésen.