169 éve foglalták vissza Budát a honvédek

Az ünnepségen Kemény Krisztián, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum történésze felidézte: 1992 előtt a Magyar Honvédség ünnepe szeptember 29-e, a Pákozdi Csata évfordulója volt, ugyanis egészen a közelmúltig komoly viták zajlottak Buda visszavételének jelentőségéről. Sőt, sokáig egyértelműen stratégiai baklövésnek tartották az ostromot, amivel a magyar fősereg elszalasztotta Bécs bevételét. Görgey azért döntött a budai Vár ostroma mellett, mert például így erősítéshez juthatott, készleteit feltölthette, illetve felszabadíthatta a dunai és a vasúti közlekedési útvonalakat.

A történész részletesen ismertette a tizennyolc napig tartó ostromot, megjegyezve, hogy a várban védekező császári erők mintegy ötezer főnyi embert veszítettek (ebben benne vannak az elesettek és a foglyok is), és még körülbelül kétezer olyan katonát, akik a főváros kórházaiban estek fogságba. A magyar erők mintegy ezer katonát veszített, de jelentős mennyiségű zsákmányt szereztek a vár elfoglalásával. 

„A győzelemmel a magyar hadsereg tiszta helyzetet teremtett: megtisztította az ország közepét, biztosította utánpótlási vonalait, a Tavaszi Hadjárat itt okozta a legnagyobb személyi és anyagi veszteséget császári-királyi ellenfelének" – tette hozzá. Az akkor alig egy éve létrehozott honvéd sereg dicsősége zenitjére ért, s képes volt önerőből visszafoglalni az ország fővárosát, ezért jogosan lett ez a dátum – május 21-e – a honvédelem napja.

A beszéd után Mihócza Zoltán vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság törzsfőnöke elismeréseket adott át.