A Magyar Honvéd ünnepe

Az első szám október 30-án került az utcákra. A november 4-én bekövetkezett szovjet inváziót követő nyolc napban az újság nem jelent meg, ám november 12-én ismét olvasható volt. Az utolsó szám november 23-án került az utcákra. A tárca központi lapja csak 34 év elteltével, 1990-ben jelent meg újra Magyar Honvéd címmel.
Az új korszak szimbolikusan március 15-én kezdődött. A Magyar Honvéd előbb hetilapként, később (a mai napig is) havi magazinként tájékoztatja az érdeklődőket a Magyar Honvédségben zajló eseményekről.

A hatvanadik évforduló alkalmából a HM Zrínyi Nonprofit Kft. képviseletében Benkóczy Zoltán ügyvezető, Vigh Mihály kommunikációs ágazati igazgató, Feith László, a Magyar Honvéd megbízott főszerkesztője, valamint Baktai György, az 1956-os Magyar Honvéd szerkesztője helyezett el koszorút a Bajcsy-Zsilinszky út és a Stollár Béla utca sarkán lévő emléktáblánál, annál az épületnél, ahol a forradalom alatt a szerkesztőség és a nyomda működött.

A HM HIM-ben tartott eseményen Vigh Mihály, a Zrínyi Nonprofit Kft. kommunikációs ágazati igazgatója rövid áttekintést adott a magyar katonai sajtó történetéről II. Rákóczi Ferenc korától az 1848/49-es szabadságharc évein át napjainkig, külön kiemelve az 1956-os forradalmi események sajtótörténeti szempontból egyik leglényegesebb epizódját, a Magyar Honvéd létrejöttét. „1956-ban a százötven rikkancs kezéből elkapkodott 50 ezer példány Magyar Honvéd hitet és erőt adott Budapest utcáin" – mondta Vigh Mihály.

Az ünnepségen jelen volt Baktai György nyugállományú százados is, aki tagja volt a Magyar Honvéd 1956-os szerkesztőségének. Beszédében a hatvan esztendővel ezelőtt történt októberi-novemberi eseményekre emlékezett vissza. Mint mondta, október 23-án csatlakozott az egyetemisták tüntetéséhez, majd a rádió ostromakor azonnal felhívta a Néphadsereg főszerkesztőjét. „Kérdeztem, mi a parancs? A válasz az volt: nincs" – emlékezett a forradalom kitörésének napjára Baktai György. Az egykori szerkesztő elmondta: mindannyian érezték a változás szelét. Megalakították a szerkesztőségben a forradalmi tanácsot, majd október 30-án megkezdődött az a munka, amely új szemlélettel már a Magyar Honvéd név égisze alatt folyt, és történelmet írt a katonai sajtó területén.

A szovjet intervenció után azonban az újság napjai is meg voltak számlálva. „November elején azt hittük, minden rendben van, és ez így is marad. 22-én aztán betiltották a lapot és feloszlatták a szerkesztőséget. Vajda Gábor szerkesztő még írt egy vezércikket az utolsó számba, amelyben kijelentette: a forradalom eszméje tovább él" – idézte fel a lap végóráit Baktai György, hozzátéve, hogy a rendszerváltás után kikérték a véleményét, mi legyen az újonnan induló katonai újság neve, s ő azonnal a Magyar Honvéd nevet javasolta. „Boldog voltam, amikor megláttam az első szám fejlécét a lap nevével" – zárta beszédét az ’56-os katonai újságíró.

Az emlékezést Gróf Ferenc, a rendszerváltás utáni Magyar Honvéd első főszerkesztője folytatta. Felidézte, hogy gyakorlatilag egyetlen követelmény fogalmazódott meg a kezdeti időszakban az újságírók felé: katonákról írjanak katonáknak. A volt főszerkesztő elmondta: nem sokat tudtak a Magyar Honvéd múltjáról, hiszen a lap 1956-ban betöltött szerepét addig agyonhallgatták. „Aztán egyszer bejött a szerkesztőségbe Firon András, aki kulcsszereplője volt az akkori Magyar Honvéd létrejöttének, és elmesélte az ’56-os események hiteles történetét. Akkor tudatosult bennünk, mit jelent a Magyar Honvéd név, mit jelent ezen a néven lapot csinálni" – emlékezett vissza Gróf Ferenc.

Benkóczy Zoltán, a HM Zrínyi Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntőjében a katonai sajtó egyik legfontosabb korszakának nevezte az 1956-os Magyar Honvéd rövid éráját. „Hogy az akkori újságírók, szerkesztők, nyomdászok vállalták a legnagyobb kockázatot, a mai napig hatással van a katonai sajtóra, amely abból a hitből táplálkozva tudja végezni eredményesen feladatát. A megsárgult lapszámok megőrizték lelkesedésüket, töretlen akaratukat, az igazságba vetett hitüket. Azzal, amit tettek, visszaszerezték a katonai sajtó becsületét" – mondta Benkóczy Zoltán.

Az ünnepségen – amelyen részt vett dr. Firicz László, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, valamint Varga János vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnök koordinációs helyettese is – a kommunikációs cég ügyvezetője elismeréseket adott át. Negyedszázados kiemelkedő munkájáért az évenként egyszer átadott Zrínyi-gyűrűt Galovtsik Gábor fotóriporter kapta. Emléktárgyat vett át Baktai György, az 1956-os Magyar Honvéd szerkesztőségi tagja, Gróf Ferenc, az 1990-ben újraalapított Magyar Honvéd első főszerkesztője, valamint Szabó Béla, a Magyar Honvéd volt főszerkesztője.

Fotó: Tóth László